eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök (b) kezet fog egy résztvevővel a Gombaszögi Nyári Táborban a felvidéki Szalóc közelében 2019. július 17-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Talán meglepő eredményre jutottak a magyar-szlovák viszony felmérése során

A pozsonyi Focus közvéleménykutató intézet felmérése szerint nagyon jó a szlovákiai magyar kisebbség és a szlovák többség kapcsolata. A megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a jelenlegi kormány pozitív hatással van a Szlovákiában élő magyarok helyzetére.

A Szlovákia déli régióiban, a magyarok lakta járásokban júliusban elvégzett reprezentatív felmérés során 714 embert kérdeztek meg a kérdezőbiztosok nemre, korra és végzettségre való tekintet nélkül.

A válaszadók 72 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek,

a többiek szlovákok voltak.

A kutatás eredménye pedig azt mutatja, hogy a megkérdezettek 61 százaléka szerint a jelenlegi Smer-SNS-Híd alkotta kormánykoalíció pozitív hatással volt a magyar kisebbség szlovákiai helyzetére, 30 százalékuk gondolja ennek az ellenkezőjét, 9 százalékuk pedig nem tudta ezt eldönteni.

A felmérésben azt is vizsgálták, hogy miként értékelik a szlovákok és a magyarok együttélését a megkérdezettek.

A válaszadók 93 százaléka úgy érzékeli, hogy a közvetlen környezetében inkább jó, vagy nagyon jó a két nemzet együttélése, csupán 6 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét.

Hasonló képet mutat a magyarok és szlovákok együttélésének értékelése a megkérdezettek szélesebb környezetében, a településen, ahol élnek. Ebben az esetben 100-ból 94-en válaszolták azt, hogy jó a két nemzet kapcsolata, 5 százalék gondolta a fordítottját, és 1 százalék nem tudta megmondani. Az egész országra vonatkozóan némileg csökkent a szlovák-magyar kapcsolatokat pozitívan látók aránya: 78 százalékos lett ez az eredmény, a megkérdezettek 16 százaléka gondolta másképp, 6 százalék pedig döntésképtelen volt.

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy

ki képviseli jobban a szlovákiai magyarok érdekeit. A Hidat a válaszadók 41 százaléka jelölte meg válaszként, 23 százalékuk az MKP-t választotta, 20 százalék szerint egyik párt sem,

17 százalék pedig nem tudta megmondani. A Focus múlt pénteken nyilvánosságra hozott felmérése szerint azonban sem a Híd, sem az MKP nem jutna be a parlamentbe, ha most tartanák a parlamenti választást az országban. Bugár Béla kormánypártja a válaszadók 4,7 százalékának bizalmát élvezi, míg a Menyhárt József vezette MKP 3,4 százalékon áll.

Grigorij Mesežnikov politológus szerint az, hogy a válaszadók pozitívan értékelik a kormánynak a magyar kisebbség helyzetére gyakorolt hatását, főleg azzal van összefüggésben, hogy a Híd is a kabinet része. Mesežnikov a pozsonyi Új Szónak elmondta, a szlovák–magyar viszony jó állapota is ezzel lehet összefüggésben.

„Ebben a választási ciklusban ugyanis a másik két kormánypárt nem folytatott magyarellenes propagandát”

– szögezte le a politológus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×