eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Flickr/ 23am.com

A szlovákok többsége vallási ünnepként tekint a húsvétra

A lakosság fele mindenekelőtt keresztény ünnepként éli meg a húsvétot Szlovákiában. Harmada hagyományokkal tarkított tavaszünnepként éli át ezt a pár napot, ötöde pedig egyszerű munkaszüneti napként tekint a húsvétra – derült ki egy felmérésből, amely során ezer embert kérdeztek meg a húsvétról.

A húsvéti ünnepkör üzenete és fontossága korosztályonként eltérő Szlovákiában. Bár minden korcsoportban dominál a vallási értelmezés, mégis az 50, de főleg a 70 év felettiek körében van jelentős szerepük a hitbéli szempontoknak. Rastislav Kočan, a felmérést végző Go4insight csoport elemzője szerint a fiatal és középkorosztály inkább a népszokások szemszögéből tekint a húsvétra.

A szlovákok elődei, a szlávok a hiedelem szerint úgy gondolták, hogy húsvétkor megnyílik a menny és a pokol. A népszokások egyike volt, hogy húsvétkor kimentek halottjaik sírjához a temetőbe, hogy az ő társaságukban fogyasszák el az ünnepi vacsorát.

Úgy gondolták, hogy aki húsvétkor távozik az élők sorából, az egyenesen a mennyországba jut, amelynek kapuja nyitva van a szent három nap alatt.

A régmúlt vélekedése szerint nagycsütörtökről nagypéntekre virradó hajnalon a falvakban megjelentek a boszorkányok, akik nemcsak táncoltak és varázsoltak, hanem elvették a tehenek tejét és kárt tettek a gyümölcsösben. Az emberek úgy védekeztek ellenük, hogy az istállók ajtófélfáját bekenték fokhagymával, a jószág lábára piros szalagot kötöttek, és jelképesen megvesszőzték őket szentelt fűzfaággal.

Megkopott népszokások

Ezek a régi népszokások mára már szinte mind kikoptak vagy átalakultak. A legtöbb családban azért még így is őrzik a hagyományokat. A közvélemény-kutatás során a megkérdezettek 70 százaléka meglátogatja rokonait, 67 százaléka feldíszíti a lakását, 66 százaléka pedig elkészíti az ilyenkor szokásos tradicionális ételeket. Az ünnepi asztalról a legtöbb családban nem hiányzik a sonka és a tojás, illetve a fonott kalács.

A lakosság 44 százaléka templomba is elmegy a szent három nap során, a háztartások negyedében pedig a tojásfestés sem maradhat el.

Sokan még korbácsot is fonnak, amelyet a locsolkodni járó legények húsvéthétfőn használnak a lányokkal szemben, persze csak hagyományőrzésből. A felmérés során megkérdezettek csupán hat százaléka válaszolta azt, hogy semmilyen tradíciót nem tart ilyenkor.

A közvéleményénkutatás arra is rámutatott, hogy a nagyvárosokban és Pozsonyban kevésbé fontos ünnep a húsvét, míg

Kelet-Szlovákiában őrzik leginkább a hagyományokat.

Így talán nem véletlen, hogy az idei legnagyobb hímestojást is ebben a régióban állították fel. A Kassához közeli Lemesen közel hat méter magas és három méter széles húsvéti tojást helyeztek el a főtéren. Az óriástojás elkészítéséhez 21 köbméternyi hungarocellt használtak fel, mintázatát pedig hatvanezer darab műanyag kupak alkotja, melyet a helyi óvodások gyűjtöttek össze.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×