eur:
409.29
usd:
374.36
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Theresa May brit miniszterelnök sajtóértekezlete az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján, 2018. október 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Komoly figyelmeztetést kapott Theresa May

„Beragad a brexit” – erre figyelmeztették May brit miniszterelnököt, amiért nem nyitottabb az ellenzéki Munkáspárt terve iránt, miközben saját pártja egy része vehemensen követeli a távozását.

Az EU-tól kapott hosszabbítás ellenére csak néhány hónap maradt, hogy a brit parlament eldöntse hogyan váljon ki a szigetország az Unióból.

Bár Theresa May miniszterelnök hatalomra lépése után közölte: „a brexit, az brexit”, még mindig vita folyik arról, hogy milyen is legyen a kilépés: az EU intézmények és a kelet-európaiak szabad mozgását lehető tévő Közös Piacból való kilépés mellett a vámunió feladását is magában foglalja-e, annak ellenére, hogy az egycsapásra megoldaná az ír határ kérdését? Vagy őrizzenek meg valamilyen kapcsolatot az EU-val?

May, aki annak idején az Unióban maradásért kampányolt, hatalomra lépésekor világossá tette: szerinte a 2016-os népszavazás után a kevesebb, mint négy százalékos többséggel győzött brexit-tábor akarata az egész brit nép akarata

és ezért – ha törik, ha szakad - a kilépés levezénylését tette meg fő feladatának.

Mostanra azonban eljutott oda, hogy szinte mindenki a vesztét akarja: saját pártja keményvonalasai szerint behódolt a „marxista színezetű ellenzéknek”, míg az ellenzék szerint nem elég engedékeny a patthelyzet feloldásához.

Mayt most arra figyelmeztették, hogy ha nem lesz rugalmasabb az általa lefektetett, átléphetetlen „vörös vonalak” ügyében, akkor „beragad a brexit”. Mivel a brit Konzervatív Párt doktriner kemény magja fellázadt ellene, a rendezett kilépéshez szükséges parlamenti támogatás az ellenzéki Munkáspárttól érkezhet.

Csakhogy ők az EU-val fenntartott Vámunió megőrzését kérik cserébe. Viszont ez az egyik olyan kérdés, amiről May korábban azt mondta, hogy nem hajlandó engedni.

Az ellenzékkel folyó tárgyalásokat vezető konzervatív kormánypárti illetékes megjegyezte: vannak közös pontok és kompromisszumot kell kötni, de nem utalt arra, hogy rugalmasságot tanúsítanának.

A Labour közben azt mondja: a labda a kormány térfelén van.

Ezzel párhuzamosan a kormányzó Konzervatív Párt egzisztenciális válságot él át és részekre szakadhat.

Friss közvéleménykutatási adatok szerint a kilépéspárti brit választók tömegesen vonják meg támogatásukat a toryktól, ami azt jelenti, hogy ha a napokban parlamenti választásokat tartanának, akkor a Munkáspárt győzne és a konzervatívok 59 helyet vesztenének. A toryk 6 pontot estek, míg az ellenzéki erő 9 százalékos vezetésre tett szert. A Munkáspárt azonban kénytelen lenne a skót nacionalistákkal szövetkezni és az ő feltételük az EU- tagságról szóló második népszavazás lenne.

A brexit csúszása miatt kiábrándult konzervatív választók közben a radikális kilépéspártiakat egyesítő kisebb pártokra szavaznának ezzel gyengítve a sokáig domináns tory pártot.

A toryk így belháborúba kezdtek és néhányan már a vezér – May miniszterlenök – fejét követelik.

Ahogy várható volt, felháborodva fogadták, hogy az országban európai parlamenti választásokat kell tartani.

A radikálisok felvetették azt is: megváltoztatják azt a szabályt, hogy egy éven belül csak egyszer lehet bizalmi szavazást kérni a pártvezér ellen, azaz: elintézik, hogy Mayt mihamarabb le lehessen váltani.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×