Infostart.hu
eur:
390.89
usd:
339.95
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Hannover, 2012. március 6.VANG Li (Wang Li) a Huawei kínai vállalat alkalmazottja QR-kódot szkennel a hannoveri CeBIT-en. A világ egyik legnagyobb számítástechnikai és távközlési szakvásárán ebben az évben 70 ország 4251 cége mutatja be termékeit. (MTI/EPA/Friso Gentsch)
Nyitókép: MTI/EPA/Friso Gentsch

Kezd vérre menni a Huawei-ügy

Kanada óvatosságra intette Kínában tartózkodó állampolgárait, miután egy kínai bíróság drogcsempészet miatt halálra ítélt egy kanadai férfit. Az ügyet összefüggésbe hozzák a Huawei-botránnyal, és a cégalapító lányának kanadai letartóztatásával.

Robert Schellenberg egy gyűrött hosszú újjú pólóban hallgatta, ahogy Dalian városban egy kínai bíróság halálos ítéletet mondott ki rá kábítószercsempészet miatt. Korábban ugyenez a bíróság, ugyanebben a vádban csak 15 évre ítélte el.

A 36 éves férfi ártatlannak vallotta magát, az újratárgyalást levezető bíró szerint viszont magyarázata teljesen ellentmondott a tényeknek. A vád szerint egy bűnszövetkezet tagjaként, több mint 200 kg metamfetamint próbált autógumikba rejtve Ausztráliába küldeni. Egy kínai vádlottat életfogytiglanra, egy másikat pedig felfüggetszett halálbüntetésre ítéltek.

A kanadai kormány a hír nyomán figyelmeztette állampolgárait, hogy nagyon óvatosan járjanak el, amikor Kínában tartózkodnak. Az ajánlás szerint

"fennáll a helyi törvények önkényes alkalmazásának kockázata".

Kommentátorok emlékeztetnek arra, hogy az újratárgyalások ritkák a kínai igazságszolgáltatásban és az ügyet összefüggésbe hozzák a Huawei kínai telekommunikációs céggel szembeni fellépéssel a nyugati világban és más ázsiai országokban.

A Huawei a világ egyik vezető információs és kommunikációs technológiai vállalata. A céget sorra zárják ki a még gyorsabb adatátvitelt lehetővé tévő 5G-s mobiltenderekből, mert azzal vádolják, hogy kapcsolatban áll a kínai állammal és eszközein keresztül kémkedhetnek a felhasználók után.

Emiatt több kormány is megtiltotta a Huawei termékeinek alkalmazását az állami intézmények egy részénél.

Kanada – amerikai kérésre - decemberben letartóztatta Meng Van-csout, a cég pénzügyi igazgatóját, aki a vállalatalapító lánya. A lépés feldühítette Pekinget.

Meng ellen nem kémkedés volt a vád, hanem az, hogy nem tartotta be az amerikai kormányzat által az Iránnal szemben életbe léptetett kereskedelmi embargót és pénzügyi csalást hajtott végre.

Meng szabadlábon védekezhet, de nem hagyhatja el Kanadát, miközben várja a döntést, hogy kiadják-e az Egyesült Államoknak.

A letartóztatás után Kína több kanadai állampolgárt – köztük egy volt diplomatát - is őrizetbe vett egyebek között kémkedés vádjával.

A napokban a Huawei elleni lengyelországi fellépés dühítette fel Pekinget. A lengyelek a vállalat egyik helyi kínai alkalmazottját és egy volt lengyel hírszerzési tisztet tartóztattak le kémkedés vádjával. Később egy lengyel hírszerzési illetékes közölte: nem vádolják a céget kémkedéssel és a Huawei gyorsan el is bocsájtotta alkalmazottját, azzal a magyarázattal, hogy rossz hírbe hozta a vállalatot.

Karol Okonski, az informatikáért felelős miniszter azonban azt mondta: mérlegelik, hogy megtiltják a Huawei termékeinek állami használatát, korábban pedig a belügyminiszter mondta az, hogy a NATO és az EU dolgozzon ki közös álláspontot a Huawei-kérdésben, bár hozzátette, hogy jó kapcsolatokat akar Kínával.

A kínai vezetés angol nyelvű szócsövének tartott Global Times nevű lap ezek után: "Amerika bűntársának" nevezte Lengyelországot és azt írta, hogy "meg kell fizetnie a sérelemért"... "Kína nem engedheti hogy zaklassák cégeit és nem lehet engedékeny."

A tét nagy: Lengyelország a Huawei regionális európai központja, és az ügy veszélybe sodorta a cég európai jelenlétét.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×