Infostart.hu
eur:
390.77
usd:
340.18
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
2014. október 2-án készült kép Meng Van-csóuról, a Huawei kínai távközlési óriásvállalat globális pénzügyi igazgatójáról a Russia Calling elnevezésű befektetői fórumon, Moszkvában. Az amerikai hatóságok kérésére Kanadában letartóztatták Meng Van-csóut 2018. december 1-jén. Sajtóértesülések szerint a kényszerintézkedés az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével hozható összefüggésbe.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Fordulat a Huawei-ügyben

A kínai külügyminisztérium vasárnap bekérette az Egyesült Államok pekingi nagykövetét, Terry Branstadet, hogy tiltakozzon a Huawei kínai távközlési óriásvállalat globális pénzügyi igazgatójának kanadai letartóztatása ellen. Kína egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza a Meng Van-csou ellen kiadott elfogatóparancsot.

Le Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes figyelmeztette Branstadet, hogy

Washington "rendkívül csúnya lépéseivel súlyosan megsértette egy kínai állampolgár jogait".

A tisztségviselő egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy tegyen eleget Kína jogos követelésének, és vonja vissza az elfogatóparancsot.

"Kína a továbbiakban az amerikai döntésektől függően ad választ" Washingtonnak - tette hozzá.

Le szombaton azt mondta a kanadai nagykövetnek, hogy komoly következményei lesznek annak, ha nem engedik azonnal szabadon Menget.

Menget - aki a Huawei alapítójának lánya - december 1-jén fogták el Vancouverben, sajtóértesülések szerint az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével összefüggésben. Az Egyesült Államok kérte a kiadatását a kanadai hatóságoktól arra hivatkozva, hogy Meng a gyanú szerint eltitkolta, hogy a Huawei kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a szankciók ellenére próbált felszereléseket eladni Iránnak. A kiadatási eljárást a kanadai hatóságok hétfőre napolták el, miután pénteken nem született döntés az ügyben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×