Infostart.hu
eur:
364.89
usd:
326.53
bux:
0
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Nyitókép: Pixabay.com

Amerikai kémek tucatjainak életébe került az irániak leleményessége

Több tucat amerikai kémet és informátort végeztek ki Iránban és Kínában, miután Teherán feltörte a CIA és emberei Google-alapú kommunikációs rendszerét. Mindez még 2009 és 2013 között történt.

„Katasztrófális üzemzavar a titkos kommunikációban” – így jellemzik azt, amit az amerikai Központi Hírszerző Iroda, a CIA elszenvedett 2009 és 2013 között, amikor feltörték a informátorai, ügynökei és a hazai központban ülő tisztjei közötti beszélgetéseket bonyolító weboldalt.

Az esetről a Yahoo News tudósított, miután 11 volt hírszerzési és kormányilletékessel beszélt a korábban nem említett katasztrófáról.

„Még mindig a következményekkel foglalkozunk” – mondta egy volt amerikai nemzetbiztonsági tiszt. „Több tucat embert öltek meg világszerte miatta” – tette hozzá.

A kérdéses platformot először a Közel-Keleten használták az amerikaiak a katonáikkal való kommunikációra a háborús zónákban. Nem tervezték szélesebb körű bevezetését, de ennek ellenére hírszerzési ügynökök is használni kezdték.

A baj – számukra – akkor kezdődött, amikor

az iráni vezetést feldühítette, hogy az Obama-kormányzat felfedezett egy titkos iráni nukleáris telepet.

A teheráni vezetés hajtóvadászatot indított az atomprogramjáról szivárogtató források után. Dühüket csak fokozta a Bush-kormányzat idején kifejlesztett, de Obama alatt is alkalmazott

Stuxnet-vírus, amely eredményesen tett tönkre iráni urándúsító centrifugákat.

A kutakodó irániak

a Google kereső segítségével bukkantak olyan titkos CIA oldalakra, amelyről az amerikaiak nem tudták, hogy felhasználóikon kívül más is láthatja azokat.

Ami segítette a keresést, az az volt, hogy sok közös volt bennük, így a Google-keresőt – összetett funkcióinak köszönhetően – kémelhárítási, nyomozóeszközként tudta használni Teherán.

Illetékesek szerint az irániak 2011-ra bejutottak a CIA kémhálózatába és az év májusában közölték: lelepleztek 30 amerikai kémet. Az informátorok egy részét kivégezték, másokat börtönbe vetettek.

Közben Kínában 30, az Egyesült Államoknak dolgozó ügynököt végeztek ki, miután hasonló módszerrel bukkantak egy kommunikációs rendszerre. A kínaiak bejutottak a második, „ideiglenesnek” mondott rendszerbe, és

látták minden egyes, az országukban aktív CIA-ügynök tevékenységét.

Amerikai illetékesek úgy tartják, hogy az irániak és a kínaiak együttműködtek és két fronton támadtak.

Az Oroszországban kémkedő ügynököknek ugyanakkor sikerült az megelőzni a legbukást azzal, hogy még időben „csatornát váltottak”.

Érdekes módon a CIA-t egy évvel a katasztrófális események előtt figyelmeztette egy John Reidy nevű szerződéses alkalmazott, akinek azt volt a feladata, hogy embereket szervezzen be az ügynökségnek Iránban. Ő már akkor közölte, hogy

a bevetések 70 százaléka esetében látható lehet az információ és „a rendszer tervezési hibái miatt” emberek voltak veszélyben.

Később azonban „érdekellentét” miatt felmondtak neki.

A Yahoo jelentése szerint az amerikai kémszolgálatokon belül érezhető a harag amiatt, hogy senkit sem vontak felelősségre, annak ellenére, hogy az ügyről titkos tárgyalást tartott a szenátusi Hírszerzési Bizottság is. A jelentés szerint egy volt illetékes azt mondta: „legnagyobb belső ellenségünk a saját szervezetünk”.

A CIA eddig nem kommentálta az ügyet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×