Infostart.hu
eur:
384.82
usd:
331.08
bux:
123090.37
2026. március 4. szerda Kázmér
Moszkva, 2018. április 8.Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai ortodox Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott húsvéti liturgián 2018. április 8-án. Az ortodox keresztény egyházak idén április 8-án ünneplik a húsvétvasárnapot. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: Szergej Ilnyickij

Putyin Achilles-sarka lehet a brutális nyugdíjreform

A futball-világbajnokság sem tudta elterelni az oroszok figyelmét arról a rendeletről, amely a várható átlagéletkor közelébe emelné a nyugdíjkorhatárt. Tiltakozások sora kezdődhet Oroszországban.

Nem először alkalmazták a politikában a módszert, hogy akkor kell elővezetni valamilyen kellemetlen intézkedést, amikor másra figyel a közvélemény. 2001. szeptember 11-én az akkori brit munkáspárti kormány egyik illetékese keltett felháborodást, amikor egy memót küldött arról, hogy „ez egy jó nap a rossz hírek eltemetésére” – merthogy szinte az egész világ a New York-i ikertornyok tragédiáját próbálta feldolgozni.

Az orosz kormányt most hasonló módszerrel vádolják, igaz, a figyelmet elterelő esemény korántsem tragikus, sőt, sok embernek okoz örömöt - a hazai rendezésű futball-vb.

Csakhogy Vlagyimir Putyin elnök kormánya ezeket a napokat használta fel arra, hogy csendben elővezesse azt a javaslatot, amely szerint a várható átlagéletkor fölé emelnék az országban a nyugdíjkorhatárt. 2028-tól a férfiak a mostani 60 helyett 65 évesen, 2034-től pedig a nők 55 helyett 63 évesen mehetnének nyugdíjba.

Dmitrij Medvegyev kormányfő tippje nem jött be, az orosz társadalmat felháborította a lépés, és egyelőre online tiltakozómozgalom indult, melyben

már 2,5 millióan fejezték ki ellenkezésüket.

Az utcai tüntetéseket egyelőre korlátozza a májusban kiadott 202-es elnöki rendelet a világbanokság idején tartott megmozdulásokról. Azaz, július 28-ig nem lehet tüntetni.

A Newsru híroldal megjegyzi: a lakosságnak annyira nem tetszik a javaslat, hogy senki sem fogja vádolni a hangulat felkorbácsolásával a nyugatbarát liberális ellenzéket, ha hangos tiltakozásba csap át az elégedetlenség.

Több online petíció is indult: a vezető orosz szakszervezet oldalán, a change.org kampányoldalon és máshol, és

a javaslatot elvetők száma már jóval kétmillió felett jár.

Kérdés, hogy a kormány foglalkozik-e a panasszal, és ha igen, csak annyit tesz-e, hogy kicsit puhítja a különösen keményként jellemzett nyugdíjreform-elképzelést.

A felháborodást csak tüzeli, hogy az orosz hadsereg és rendőrség estében nem változna a jelenlegi nyugdíjkorhatár, ami azt jelenti, hogy húsz év szolgálat után, akár negyvenéves korban nyugdíjba lehet vonulni.

Emellett az sem tetszik a polgároknak, hogy lehet, a nyugdíjra befizetett pénzükből nem látnak majd semmit, merthogy hamarabb meghalhatnak. Az orosz férfiak várható élettartama az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világbank szerint 66, a nőké pedig 77 év. Az orosz hivatalos statisztikák szerint az ország több mint 60 régiójában 65 évnél kevesebb a férfiak várható élettartama.

A Newsru azt is megjegyzi, hogy ezeket a pénzeket az állam „mindenféle háborúkra” és „geopolitikai játszmákra” költi el.

A change.org petíciós oldalon egymást érik a dühös vélemények:

„Barrikádokat emel majd a nép”,

„Engem 1991-ben, 1997-ben és 2008-ban is kifosztott az ország. Elegem van, többet már nem!”

„Ez abszurd, nemsokára visszatér a jobbágy-lét”, „inkább az elnök és a miniszterelnök menjen nyugdíjba” – szólnak a megjegyzések.

A Levada közvéleménykutató-központ szerint az oroszok 51 százaléka bízott Putyin elnökben a nyugdíjprojekt benyújtása előtt, de a bizalmi index most meredeken eshet. Már most úgy gondolja 45 százalékuk, hogy nem sikerült az elnöknek megoldani a bevételek igazságos elosztását a társadalmi rétegek között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×