Dühös politikai és ideges piaci reakciót váltott ki Donald Trump legújabb politikai bombája, a külföldi acél- és alumíniumtermékekre kivetett súlyos vám. Kanada és az Európai Unió máris azzal fenyegetőzik, hogy válaszintézkedéseket hoz, Mexikó, Kína és Brazília pedig fontolgatja, hogyan vágjon vissza. Figyelemre méltó, hogy két olyan ország is köztük van, amely tagja az Egyesült Államokkal fenntartott Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulásnak, a NAFTA-nak. Kína közben „önmérsékletre” szólította fel az Egyesült Államokat.

Trump elnök szokás szerint a Twitteren indokolta lépését: az Egyesült Államokat „megtizedelte a nem fair kereskedelem és a rossz politika” – fogalmazott. Bírálói szerint ugyanakkor a lépések nem védik meg a munkahelyeket, viszont később megdrágítják a fogyasztói termékeket.

A politikusok háborgása mellett a piaci reakció is egyértelmű volt.

Az ázsiai tőzsdék azonnali eséssel válaszoltak.

A tokiói Nikkei index reggel 2 százalékot esett. Zuhant a Nippon Steel japán acélvállalat papírjainak értéke - 4 százalékkal -, a Toyotáé pedig 2 százalékkal. Az autógyártó közölte: az amerikai lépés negatívan hat ki az ágazatra, a beszállítókra és a fogyasztókra is. Dél-Koreában a Posco acélipari óriásvállalat részvényei 3,5 százalékot vesztettek értékükből és több mint másfél százalékot esett a hongkongi Hang Seng-index értéke is.

A BBC megjegyzi, hogy Trump nem sokkal megválasztása után, tavaly vizsgálatot rendelt el a fémimportról. Ennek alapja az 1962-es jogi precedens, amely nemzetbiztonsági fenyegetés esetén lehetővé teszi az amerikai elnöknek, hogy korlátozza egyes áruk importját.

Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium ezek után úgy találta, hogy az acél- és alumínumimport hátrányba hozza a hazai iparágakat és kihathat a védelmi iparra is.

Trumpnak joga van saját hatáskörben, a Kongresszus megkerülésével kivetni a védővámokat.

Európában Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy kommentálta a hírt, hogy az több ezer európai állásra jelent veszélyt. „Nem fogunk tétlenül ülni, miközben iparunkat igazságtalan intézkedésekkel sújtják. Az EU határozottan kiáll érdekeiért” – mondta.

Kanada – amely az Egyesült Államok legnagyobb acél- és alumíniumszállítója – elfogadhatatlannak nevezte Trump döntését, és válaszlépéssel fenyegetőzött. A Washintonnal hagyományosan szövetséges és kulturálisan összefonódott Ausztrália is úgy látja, hogy állásokba kerül Trump lépése. A német acélipari szövetség szerint pedig az amerikai elnök megsérti a Világkereskedelmi Szervezet szabályait.

Trump különösen Kínára dühös, és dömpinggel vádolja.

Azt mondta: „amikor az országod nem tud acélt és alumíniumot gyártani, akkor olyan, mintha nem is lenne országod”. Jelenleg az Egyesült Államok négyszer annyi acélt importál – több mint száz országból –, mint amennyit otthon előállít.

Az ezredforduló óta több mint 20 százalékkal esett vissza az acélgyártás és az ágazatban dolgozók száma Amerikában.