Apokaliptikus írásnak minősítik Stephen Smith könyvét francia méltatói, amely amúgy „A fiatal Afrika útban az öreg kontinens” alcímet viseli, és amelyből az derül ki, hogy a jelenlegi, Európára zúduló migránsáradat a következő években is folytatódni fog.

Az amerikai származású, afrikai kérdésekre szakosodott újságíró a Reuters hírügynökégnél kezdte pályafutását, 1986-tól előbb a baloldali Liberation, majd 2002-ig a Le Monde külpolitikai rovatainál dolgozott, jelenleg pedig az észak-karolinai Duke egyetemen tanít.

A szerző könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy míg Afrika népessége 1930-ban még 150 millió volt, addig mára 1,25 milliárdra emelkedett, ráadásul úgy, hogy e populáció negyven százaléka 15 évnél fiatalabb. Közben a jelenleg 510 milliós Európa népessége csökkenő és öregedő tendenciát mutat, az előrejelzések szerint számuk 2050-ben 450 millióra apad majd, miközben Afrika népessége elérheti a 2,5 milliárdot.

A fenti számok Stephen Smith szerint már most előrevetítik, hogy a népvándorlás nemcsak, hogy folytatódik, de egyre nagyobb méreteket ölt majd, és az egyik legnagyobb kihívást fogja jelenteni a XXI. századi Európa számára.

Az egykori tudósító azt írja, tévesek azok a széles körben hangoztatott vélemények, melyek szerint elsősorban a legszegényebbek indulnak el az öreg kontinens felé.

Valójában a „felemelkedő Afrika kel útra”,

hiszen a kalandhoz szükség van egy minimális tőkére, tudásra és olyan nyitott szellemiségre, amely lehetővé teszi a megfogalmazása szerint „korlátolt afrikai mentalitásból” való kilépést.

Smith szerint a fiatalok helyben maradásának elősegítését célzó európai pénzügyi segélyek paradox módon éppen az ellenkező hatást váltják ki. E nyugati milliárdok segítik ugyan a helyi gazdaságok felemelkedését, de éppen ez a relatív jólét teszi lehetővé, hogy a nyomorból kilépő emberek milliói útra kelhessenek Európa felé, hiszen immár rendelkeznek az ahhoz szükséges pénzzel és szellemi tőkével.

A legszegényebb afrikaiak a mindennapi túlélésért küzdenek, ők nem gondolnak az elvándorlásra,

a leggazdagabbak pedig már most is világpolgárokként viselkednek, ő bárhová utazhatnak – írja Smith, hangsúlyozva, hogy végeredményben az európai segítséggel is létrejövő vékonyka középosztály távozik Afrikából. Márpedig ez a helyzet a szerző szerint nem jó sem Afrikának, sem Európának.

Az afrikai országoknak azért, mert a folyamat megfosztja őket az „élő erőktől”, miközben ez a népvándorlás veszélyezteti Európa szociális és kulturális modelljét. A jelenség ugyanakkor a volt tudósító szerint megállíthatatlannak tűnik, amiben az afrikai helyi társadalmak szerveződési és működési módja is nagy szerepet játszik.

A leggyakrabban törzsi alapon működő falusi közösségekben a mai napig az „ősök”, vagyis az idős férfiak határozzák meg az élet rendjét és menetét, márpedig ezt a fiatalok, elsősorban a másodrendű helyzetben tartott nők nem hajlandók többé eltűrni, az európaiak által élvezett szabadságot akarják, és ezt minél előbb – írja Stephen Smith.