Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Tiltakoznak a kárpátaljai tanárok az új ukrán oktatásügyi törvény ellen

Amit nem sikerült elérniük a szlovákoknak a '90-es évek végén, azzal most megpróbálkoznak az ukránok. A kijevi parlament által kedden elfogadott új ukrán szabályozás ugyanis megfosztja az országban élő nemzeti kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tiltakozik a szabályozás ellen.

A törvény értelmében a középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatást pedig kizárólag az óvodákban és általános iskolák osztályaiban engedélyezik.

„A kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait sérti a nemzetiségek anyanyelvű oktatását ellehetetlenítő oktatási törvény” – jelentette ki Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, ezért – mint mondta – a kárpátaljai magyarok minden törvényes eszközt fel fognak használni oktatási jogaik visszaállítása érdekében. „Teljesen fel vagyunk háborodva, és mindent megteszünk azért, hogy ezzel a törvénnyel szemben a saját érdekeinket képviseljük” – hangsúlyozta.

A pedagógusszövetség elnöke álságosnak nevezte azokat a megjegyzéseket, amelyek arra engednek következtetni, hogy a törvénymódosítás elsősorban az orosz nyelv háttérbe szorítása miatt született. „A jogszabály minden kisebbségre vonatkozik, ez viszont tönkreteheti a mi oktatási rendszerünket” – nyomatékosította az elnök.

A kisebbségellenes rendelkezés kapcsán a kárpátaljai tanárok úgy érzik, visszatértek a legsötétebb sztálini idők a magát demokratikus államnak nevező Ukrajnában. „Kárpátalján ennek különösen rossz visszhangja van, hiszen Kárpátalja történelmileg soha nem volt Ukrajna része, és minden korszakban – még a csehszlovák korszakban is – minden kisebbségnek megengedték az anyanyelven való tanulást az érettségiig. Most ezt vonták meg tőlünk” – jegyezte meg Orosz Ildikó.

A KMPSZ elnöke jelezte, a kárpátaljai magyar szervezetek elsőként Petro Porosenko elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá a kisebbségek anyanyelvű oktatásra vonatkozó jogait semmibe vevő törvényt, de nincsenek kételyei afelől, hogy az államfő ellátja kézjegyével a jogszabályt. „Abszurdnak tartanám, hogy nem írja alá, hiszen Petro Porosenko pártja volt az, amelyik egy képviselő, Brenzovics László kivételével megszavazta a törvényt. Az a furcsa, hogy a jogszabály pontos szövegét senki nem ismeri, hiszen a munkanap lezárása előtti öt percben osztották szét a módosításokat” – mondta.

A kárpátaljai magyarok a közelmúltban 60 ezer aláírást gyűjtöttek össze, hogy tiltakozzanak az akkor előkészületben lévő kisebbségellenes jogszabályok ellen, ezért is tartják mélységesen felháborítónak azt, ami kedden az Európába törekvő Ukrajna parlamentjében történt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×