Infostart.hu
eur:
367.87
usd:
335.59
bux:
143935.13
2026. november 18. szerda Jenő
Vétót emelne a lengyel elnök az egyik igazságügyi törvény ellen

Vétót emelne a lengyel elnök az egyik igazságügyi törvény ellen

A lengyel elnök megvétózhatja a bírók kinevezéséről szóló, heves vitákat kiváltó törvényt. Andrzej Duda azután beszélt erről, hogy több ezren vonultak az utcákra a nagyvárosokban az ellen tiltakozva, hogy a parlament és a kormány nagyobb beleszólást kapna a bírák kinevezésébe, illetve leváltásába.

A lengyel parlament szerdán is folytatja a vitát a tömeges tüntetéseket kiváltó három törvényjavaslat egyikéről, amelynek értelmében le kellene mondani a Legfelsőbb Bíróság összes olyan tagjának, akit az igazságügyminiszter nem akar a posztján tartani.

Egy vitatott törvény a múlt héten már átment a parlamenten, ez arra kötelezi a Nemzeti Bírói Tanács, a bírákat kinevező testület tagjait, hogy mondjanak le és arról rendelkezik, hogy a parlament nagyobb beleszólást kap a grémium tagjainak kinevezésébe.

Egy második, szintén tiltakozást kiváltó javaslat szerint az igazságügyminiszternek hat hónapon belül joga lesz meneszteni az alacsonyabb szintű bíróságok bírói tanácsainak elnökeit.

A hétvégén a Varsó és más városok utcáira vonuló több tízezer tüntető puccsot emlegetett, miközben a Jog és Igazságosság Pártja által vezetett kormány arról beszélt, hogy

át kell alakítani az „igazságtalan és nem hatékony” bírósági rendszert.

Kedd reggel újabb tüntetők jelentek meg az elnöki rezidencia előtt és azt kántálták, hogy szabad bíróságokat és elnöki vétót akarnak.

Miközben a kormány a bírákat kinevező testület kérdésében engedményt tett, Andzej Duda elnök kedd este rövid nyilatkozatban azt mondta: nem írja alá a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényt, ha a parlament nem fogadja el a bírákat kinevező testületről szóló jogszabály módosítását.

A módosítás értelmében a parlamenti képviselők 3/5-nek és nem egyszerű többségének támogatása kellene a testület új tagjainak kinevezéséhez.

Tudósítók ugyanakkor megjegyzik, hogy

az elnök közbelépése ellenére, a lengyel kormány eltökélte, hogy végrehajtja a reformot.

Mindeközben az Európai Bizottság azt mérlegeli, hogy olyan, hivatalos figyelmeztetésben részesítse-e Lengyelországot, amelyet nem tettek meg egyetlen úniós tagállammal sem. Brüsszel elvileg arra kérné a többi tagországot, hogy nyilvánítsák ki: „Lengyelország veszélyesen közel jutott a jogállamiság megsértéséhez”.

Mint a Financial Times megjegyzi, a lépéshez nem szükséges a teljes egyetértés, így a „lengyelek szövetségese, Magyarország” jóváhagyása sem.

A kérdés szerepelt az uniós biztosok szerdai napirendjén, de az FT szerint még korai volt döntésre számítani.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×