A lengyel parlament szerdán is folytatja a vitát a tömeges tüntetéseket kiváltó három törvényjavaslat egyikéről, amelynek értelmében le kellene mondani a Legfelsőbb Bíróság összes olyan tagjának, akit az igazságügyminiszter nem akar a posztján tartani.

Egy vitatott törvény a múlt héten már átment a parlamenten, ez arra kötelezi a Nemzeti Bírói Tanács, a bírákat kinevező testület tagjait, hogy mondjanak le és arról rendelkezik, hogy a parlament nagyobb beleszólást kap a grémium tagjainak kinevezésébe.

Egy második, szintén tiltakozást kiváltó javaslat szerint az igazságügyminiszternek hat hónapon belül joga lesz meneszteni az alacsonyabb szintű bíróságok bírói tanácsainak elnökeit.

A hétvégén a Varsó és más városok utcáira vonuló több tízezer tüntető puccsot emlegetett, miközben a Jog és Igazságosság Pártja által vezetett kormány arról beszélt, hogy

át kell alakítani az „igazságtalan és nem hatékony” bírósági rendszert.

Kedd reggel újabb tüntetők jelentek meg az elnöki rezidencia előtt és azt kántálták, hogy szabad bíróságokat és elnöki vétót akarnak.

Miközben a kormány a bírákat kinevező testület kérdésében engedményt tett, Andzej Duda elnök kedd este rövid nyilatkozatban azt mondta: nem írja alá a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényt, ha a parlament nem fogadja el a bírákat kinevező testületről szóló jogszabály módosítását.

A módosítás értelmében a parlamenti képviselők 3/5-nek és nem egyszerű többségének támogatása kellene a testület új tagjainak kinevezéséhez.

Tudósítók ugyanakkor megjegyzik, hogy

az elnök közbelépése ellenére, a lengyel kormány eltökélte, hogy végrehajtja a reformot.

Mindeközben az Európai Bizottság azt mérlegeli, hogy olyan, hivatalos figyelmeztetésben részesítse-e Lengyelországot, amelyet nem tettek meg egyetlen úniós tagállammal sem. Brüsszel elvileg arra kérné a többi tagországot, hogy nyilvánítsák ki: „Lengyelország veszélyesen közel jutott a jogállamiság megsértéséhez”.

Mint a Financial Times megjegyzi, a lépéshez nem szükséges a teljes egyetértés, így a „lengyelek szövetségese, Magyarország” jóváhagyása sem.

A kérdés szerepelt az uniós biztosok szerdai napirendjén, de az FT szerint még korai volt döntésre számítani.