eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Porosenko: Ukrajna NATO-tag akar lenni

Porosenko: Ukrajna NATO-tag akar lenni

Ukrajna tárgyalásokat kezd a lehetséges NATO-tagságról. Ezt közölte Petro Porosenko elnök. A lépés valószínűleg tovább szítja a feszültséget Oroszország és a Nyugat között. Moszkva számára tabu a szomszédos ország felvétele az Észak-Atlanti Szövetségbe és a NATO is többször visszadobta az ötletet.

Az ukrán parlament a múlt hónapban szavazott arról a törvényről, amely szerint prioritást kell adni az ország NATO-tagságának.

Ezek után nem volt meglepő, hogy Moszkvában az elnöki szóvivő máris arról kezdett el beszélni, hogy az Észak-Atlanti Szövetség keleti terjeszkedése veszélyezteti Oroszország biztonságát és az Eurázsia erőegyensúlyt.

„Természetesen az orosz fél lépéseket tesz majd, hogy egyensúlyba hozza a helyzetet, hogy garantálni tudjuk saját biztonságunkat” – mondta Dmitrij Peszkov.

A NATO korábban többször is jegelte az ukrán tagság ötletét, amely nyomán az akkori földrajz szerint az a furcsa helyzet állt volna elő, hogy a Krímben, NATO-területen lett volna Oroszország legfontosabb Fekete-tengeri haditengerészeti bázisa.

Porosenko ukrán elnök most viszont a NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg társaságában jelentette be a célt.

„Ukrajna NATO-tagsága felzaklatná Oroszországot, amely mindig is hasonló, bár kisebb szláv testvérének tekintette az országot” – mondta a France24 hírtévének Raisa Ostapenko, a párizsi Sorbonne egyetem Kelet-Európa kutatója.

Porosenko ugyanakkor hozzátette, hogy nem a közeljövőben adják be a tagsági kérelmet.

„A NATO-n belül nincs nagy étvágy az azonnali bővítésre”

- mondta Edward Lucas, az „Új hidegháború” című könyv szerzője, a washingtoni Európai Politikai Elemző Intézet tagja. „Most nem akarnak az 5. Cikkelyt magában foglaló biztonsági garanciát adni Ukrajnának” – tette hozzá, arra a paragrafusra utalva, amely szerint a NATO-nak háborúba kellene mennie, ha bármely tagját támadás éri.

Porosenko ezért úgy fogalmazta meg a törekvést, hogy 2020-ig olyan reformokat akarnak bevezetni a védelem, a korrupció-ellenes harc, a jó kormányzás és a rendvédelem terén, amelyek megfelelnek a NATO-feltételeinek.

Közben diplomaták megjegyzik, az oroszok elárulva érzik magukat: „az oroszok határozottan azt hitték, világos garanciákat kaptak a nyugattól, hogy nem bővítik a NATO-t” – mondta Tony Brenton, volt moszkvai brit nagykövet. James Baker amerikai külügyminiszter 1989-ben, a német újraegyesítéskor szavakban erről beszélt. „A NATO joghatósága nem terjed tovább kelet felé” – idézte szavait a volt nagykövet. „A nyugat rászokott arra, hogy ne vegye komolyan az orosz aggodalmakat. Udvariasan meghallgatták Moszkvát, aztán figyelmen kívül hagyták. Most is folytatnák ezt, csak az a baj, hogy Oroszország sokkal erősebb. Mindenre hajlandó, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát” – figyelmeztetett a volt brit diplomata. Közben Washingtonban – ahol Trump elnököt Moszkvával való összejátszással vádolják - Sean Spicer elnöki szóvivő váratlan ellenvádat fogalmazott meg: az mondta, hogy a tavalyi kampány idején a Demokraták Ukrajnával játszottak össze és kompromitáló adatokat akartak szerezni a republikánus kampányfőnökről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×