A francia Total energiacég visszatér a hatalmas Dél-Pars néven ismert iráni gázmező feltárásához és ebben – a másik külföldi befektetőként – a kínai CNPC cég és egy iráni vállalat lesz a társa. A franciák a pakett 50,1 százalékát birtokolják, a kínaiak 30 százalékot, míg az iráni cégnek a legkisebb a részesedése, kevesebb mint 20 százalékkal.

A tengeri gázmező feltárását még az 1990-es években kezdték el, és már akkor a Total volt az egyik legnagyobb befektető, ám 2006-ban jöttek a nemzetközi szankciók a gyanítható iráni atomfegyverprogram miatt, és a projekt leállt.

A franciák most úgy döntöttek, hogy visszatérnek, és

ötmilliárd dollárt költenek a feltárásra

az úgynevezett 11. fázis keretében.

Patrick Pouyanne, a Total vezérigazgatója megerősítette, hogy első körben egymilliárd dollárt fektetnek be, miután az Egyesült Államok szankciókönnyítéseket vezetett be egy 2015-ös egyezmény alapján.

Irán az OPEC olajexportőr kartell harmadik legnagyobb kitermelője, s most azt reméli, hogy a gázmezők feltárását célzó projektek újabb külföldi cégeket vonzanak be az országba, és ezzel sikerül felpörgetni az éveken át alulfinanszírozott olaj- és földgázkitermelő ágazatot.

A Dél-Pars mező azonban kényes geopolitikai törésvonalon fekszik: Irán Katarral együtt osztozik rajta. Szaúd-Arábiával az élén több Öböl menti szunnita többségű állam ultimátumot intézett Katarhoz, hogy építse le az Iránnal való kapcsolatait.

A Total a katari gázkitermelésben és olajfinomításban is fontos játékos.

A francia cég már hónapokkal ezelőtt meg akarta kötni az ügyletet, de úgy döntött, kivárja, hogy Donald Trump amerikai elnök ismét szankciókat vezet-e be Iránnal szemben.

A választási kampány idején Trump azzal fenyegetőzött, hogy felmondja az Irán és hat nemzetközi nagyhatalom közötti alku nyomán 2016 januárjában hatályba lépett egyezményt.

A 20 éves projekt első lépcsője becslések szerint kétmilliárd dollárba kerül majd. Harminc fúrótornyot építenek majd meg, amelyeket összekötnek a szárazföldi létesítményekkel.

Amikor csúcsra járatják, akkor mező

naponta 51 millió köbméter gázt termel majd ki.

Tudósítók megjegyzik: Iránban még mélyen élnek a külföldi cégek kizsákmányoló tevékenységével összefüggő rossz emlékek, ezért konzervatív politikusok bírálták a gyakorlatot, hogy külföldi vállalatok kapnak megrendeléseket.