A szavazatok 59 százalékának megszerzésével Benoit Hamon nem kevesebb mint 18 százalékkal előzte meg a média nagy része által két hete még fő esélyesnek tartott Manuel Valls volt miniszterelnököt a vasárnapi elnök- jelöltállítás második fordulóján.

A voksoláson 1,6 millióan vettek részt, közel 300 ezerrel többen, mint az első fordulón, és Hamon nagyarányú győzelme azt mutatja, számos szocialista szavazó kifejezetten azzal a szándékkal ment el választani, hogy megbüntesse a baloldali értékek elárulójának tartott, magát továbbra is szocialistának valló egykori kormányfőt, és rajta keresztül természetesen Francois Hollande köztársasági elnököt.

Benoit Hamon a választást követően azonnal bejelentette, hogy legfőbb feladatának most a szocialista és általában a baloldali szavazók összefogását tartja, kérdés azonban, hogy erre van-e egyáltalán esélye és lehetősége. Bár a vereségét elismerő Manuel Valls azt mondta vasárnap, hogy támogatni fogja vetélytársa küzdelmét az elnöki posztért, hívei nyilván még sokáig emlékezni fognak arra, hogy néhány napja még irreálisnak és teljesíthetetlen nevezte Hamon programját, sőt azt mondta, a volt oktatási miniszter „álmokkal kereskedik”.

A legtöbb politikai elemző most úgy véli, hogy Valls hívei nagy valószínűséggel az egyre népszerűbb, magát bal-középre pozicionáló, de konkrét programot még nem hirdetett Emmanuel Macron volt gazdasági miniszter mögött fognak felsorakozni. Annál is inkább, mivel ez utóbbi támogatottsága egy friss felmérés szerint gyakorlatilag megegyezik Francois Fillonéval, előbbi 21, utóbbi pedig 22 százalékon áll. Ráadásul a Le Figaro című hetilap által hétfőn ismertetett kutatás eredményei azt mutatják: ha Macron bejut az elnökválasztások második fordulójába, úgy azon legyőzné úgy Francois Fillon-t, mint a Nemzeti Front elnökasszonyát, Marine Le Pen-t.

A Macron-jelenség mindenesetre komoly szívóhatást gyakorol a szocialista választókra, amelyet külön erősít az a tény, hogy az elmúlt hetekben több befolyásos szocialista politikus nyíltan kijelentette: fölöslegesnek tartják a baloldali előválasztást, a leendő győztest pedig gyakorlatilag előre felszólították arra, hogy lépjen vissza Emmanuel Macron javára.

Ezt a javaslatot Hamon-ék természetesen komolytalannak tartják, ám az eredmény egyelőre az, hogy a baloldal jelenleg három, meglehetősen karakteresnek mondható elnökjelölttel rendelkezik. Márpedig ha ez a felállás nem változik, úgy az elnökválasztások második fordulója nagy valószínűséggel Francois Fillon és Marine Le Pen közötti küzdelmet fog eredményezni.