Erőszakba fajult az Egyesült Államok nyugati partján fekvő Portlandban a Trump-ellenes tiltakozás.

A milliárdos üzletember elnökké választása ellen tüntetők autók szélvédőit és üzletek ablakait törték be és felgyújtottak egy szemetest. Más városokban is folytatódtak a tiltakozások, bár a második éjszaka már kevesebben voltak az utcákon, mint korábban.

A jobbára fiatal tüntetőket maga Trump is bírálta, miután udvarias találkozót folytatott Barack Obama elnökkel a hatalom átadásáról. „A média által feltüzelt profi tüntetők tüntetnek. Nagyon nem fair” – írta a Twitteren.

A majdani munkahelyére, a Fehér Házba érkezett Trump Obama elnököt méltatta. Megtisztelőnek nevezte a találkozót, jó embernek nevezte az elnököt és azt mondta, sok jó dolgot tett. Nyoma sem volt annak az ellenségességnek, amelynek egyik megnyilvánulása az volt, amikor megkérdőjelezte Obama amerikai származását és ezzel jogosultságát az elnökségre.

A békülékeny hangnem és a kézfogások ellenére Trump könnyen visszafordíthatja Obama néhány külpolitikai lépését – írja a Reuters - bár erősen el kell majd gondolkodnia az összefüggésekről. Korábban például élesen támadta az Iránnal kötött nukleáris alkut. Viszont, ha valóban békülékenyebb lesz Moszkvával – amire megjegyzései utaltak - és hagyja, hogy Aszad elnök kerekedjen felül Szíriában, akkor azzal Iránnak is kedvez.

Obama több külpolitikai eredményét a Republikánusok által uralt Kongresszussal szembeszállva, elnöki rendeletek útján érte el – így például a Kuba felé történő nyitást is, amit a konzervatívok hagyományosan elleneznek.

Egyelőre nem világos, mit dob ki és mit tart meg az obamai örökségből Trump. A megválasztott elnök kampánya során többször is magának ellentmondó nyilatkozatokat is tett. Októberben például azt mondta: első hivatali napján törölni fog minden „alkotmányellenes elnöki döntést”, de azt már nem magyarázta el, ki dönti el, hogy mi az alkotmányellenes és mi nem.

A legnagyobb ellenállást a Kongresszusban Obama tavalyi, Iránnal kötött nukleáris alkuja váltotta ki – bár ebben az egyezményben az Egyesült Államok csak 1 volt a hat aláíró ország közül. Trump akkor azt mondta: törölné az egyezményt, mert az túl sok engedményt ad Teheránnak. Egyértelmű véleményt nem fogalmazott meg, de elnökként rendelettel visszavonhatja a korábbi elnök rendeleteit, de támaszkodhat a Republikánus többségű Kongresszusra és Szentátusra is.

Kuba esetében ugyan a Republikánusok ellenezték a kommunista vezetésű állam elleni embargó feloldását, Trump üzleti ösztönei azonban arra késztethetik, hogy elgondolkozzon azon, visszavonja-e Obama rendeleteit.

Kérdés az is, hogy feladja-e azt a jogot, hogy titkos katonai akciókat rendeljen el úgy, hogy a Kongresszust csak később tájékoztassa a fejleményekről. Obama ilyen küldtetésekre adott parancsot például Líbiában, Szíriában és Irakban. Ugyanakkor nagyobb áltláthatóságot rendelt el a drón-csapások alkalmazásakor, amit Trump felülvizsgálhat.