A legújabb német-török pengeváltást az robbantotta ki, hogy a kancellár riasztónak nevezte a sajtó- és véleményszabadság elfojtására hozott intézkedéseket Törökországban. Angela Merkel kijelentette, hogy számíthatnak a német kormány szolidaritására az újságírók, és mindazok, akik a mind nehezebbé váló körülmények között is kiállnak a véleménynyilvánítási szabadság érdekében.

Ez közvetve utalás volt arra, hogy Németországban tartózkodik a Cumhuriyet nevű ellenzéki napilap korábbi főszerkesztője, akinek 13 munkatársát a hét elején terrorizmus elleni intézkedések keretében őrizetbe vették Isztambulban. Az újság szerkesztőségében tartott házkutatás után Németország ankarai nagykövete – szolidaritásának kifejezésére – személyesen látogatott el a Cumhuriyet székházába.

Alighanem válaszként Berlin lépéseire, a török államfő kijelentette, hogy Németország a terrorizmus melegágya lett. Erdogan szerint a német kormány támogatja a júliusi államcsínykísérlet egyik ihletőjének, az Egyesült Államokban élő Fetullah Gülen hitszónoknak a követőit, valamint a Törökországban már régóta betiltott Kurdisztáni Munkáspárt híveit.

Ankarában mondott beszédében az államfő úgy vélte, hogy a terroristák oltalmazásával Berlin szabályos öngólt rúg magának, amelyért később drágán fog megfizetni. Erdogan óvott attól is, hogy bárki is beavatkozzék Törökország belügyeibe.

A német külügyminiszter válaszában visszautasította Erdogan vádjait, és hangsúlyozta, hogy Berlin jó viszonyt szeretne ápolni Ankarával, ami azonban nem zárja ki a törökországi alapvető emberi jogok semmibevételének nyílt bírálatát.

Keményebben fogalmazott az ellenzéki Baloldali Párt egyik vezetője, Sarah Wagen-Knecht, aki rámutatott arra, hogy a menekültkérdéssel kapcsolatban kilátásba helyezett vízumkényszer-feloldással a berlini kormány zsarolhatóvá tette saját magát egy diktatúrával szemben.