A brit Brexit-miniszter, David Davis válaszolt arra, hogy a jelek szerint Párizs és Berlin keservessé igyekszik tenni Nagy-Britannia uniós kilépésének a folyamatát. Azt mondta: "Nem látom, hol a logika abban, hogy büntetni akarják az egyik legerősebb és leghűségesebb szövetségesüket." Merthogy a britek nem Európát kívánják elhagyni, csupán az Európai Uniót, amelynek a központosító elképzeléseivel nem értenek egyet.
Azt már megerősítette Theresa May brit miniszterelnök, hogy a szigetországban letelepedett uniós állampolgárok itt maradhatnak, és jogaikat is biztosítják, feltéve, hogy ugyanilyen jogokat kapnak az uniós európai országokban élő britek.
A bevándorlás és munkavállalás ügye mellett a szabadkereskedelem látszik a legfontosabbnak. Úgy hírlik, London a kilépés, tehát 2017 márciusa után is hozzá fog járulni befizetésekkel az unió költségeihez.
A kilépési népszavazás előtt nyomós érv volt, hogy Nagy-Britannia heti 350 millió fontsterlinget takarít meg a távozással, ami évi 5 milliárdot jelentene. De a szabadkereskedelem érdekében London hajlandó lenne ennek körülbelül a felét befizetni, ha nem is az unió költségvetésébe, mint eddig tette, hanem például a felzárkózási, tehát például Lengyelország vagy Magyarország uniós beilleszkedését segítő alapba.
Új fejlemény, hogy a szünet után beindult parlamenti munkát az ellenzéki Munkáspárt mindjárt azzal kezdené, hogy a Brexittel kapcsolatban 170 kérdésre kér választ. De még egy Brexit-támogató konzervatív képviselő is azt javasolta, hogy tartsanak a kérdésről háromnapos parlamenti vitát, jóllehet Theresa May miniszterelnök nem szívesen bocsátkozik adatok és lépések nyilvános megvitatásába.
A szabadkereskedelem körüli bizonytalanság közben meghozta káros hatását: a fontsterling értéke az 1980-as évek szintjére zuhant. Az angliai magyar vendégmunkások egy fontonként immár 70 forinttal kevesebbet küldhetnek haza.
Van néhány brit szakértő, aki szerint ez ösztönzően hathat a brit vállalatokra, mert a fontsterling túl volt értékelve.
Az exportnak és az idegenfogalomnak kedvez a gyenge font. A luxuscikkek olcsóbbá váltak a külföldi gazdagok számára, nyüzsögnek is a londoni luxusáruházakban, veszik az ékszereket, a méregdrága ruhákat és a horribilis árú bőrtáskákat. Már a női divat is igyekszik az arab ízlésnek megfelelni.
De a szigetország hagyományosan igen jelentős élelmiszer- és hajtóanyag importra szorul, ami egyszeriben nagyon drága lett. Ha ez inflációt okoz, Theresa Maynek politikai kihívásokkal kell szembenéznie.