Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Élesen bírálja a szlovák rendőrséget a speciális ügyész

A pozsonyi speciális ügyész szerint alulteljesít a szlovák rendőrség a korrupció elleni harcban. Dušan Kováčik a parlamentnek benyújtott éves értékelésében azt írja, a szlovák rendőrök kritikán alul teljesítenek a korrupció visszaszorításában. A bírálattal a főügyész is egyetért, a pozsonyi parlament szeptemberben foglalkozik az üggyel.

„Évről évre kevesebb a korrupciót leleplező eset az országban” – véli Szlovákia speciális ügyésze. Dušan Kováčik évértékelő elemzésében állítja, a rendőrség nem tesz meg mindent a korrupciós ügyek feltárásában, és arra hagyatkozik, hogy a megvesztegetéssel, lefizetéssel kapcsolatos botrányok elévülnek, vagy maguktól is megoldódnak. A speciális ügyész bírálatát úgy folytatta: néhány esetben hiányzik a rendőrökből az önállóság, és a beérkező panaszokat sem mindig a megfelelő módon bírálják el. Megemlítette azt is, hogy a bizonyítékok felkutatása sem az ügyészek, sokkal inkább a rendőrök feladata.

 A speciális ügyésszel egyetértve a főügyész is a rendőrséget hibáztatja a korrupciós ügyek felgöngyölítésének lassúságáért. Jaromír Čižnár egyenesen úgy fogalmazott, csigatempóban dolgoznak azok, akiknek villámgyorsan fényt kellene deríteniük az igazságra. Čižnár szintén írt egy értékelést, melyben megemlíti, hogy a rendőrök gyakran lassan és körülményesen, a határidőket be nem tartva dolgoznak. A főügyész szerint ennek egyik oka, hogy nem ismerik kellőképp a büntetőjog paragrafusait.

 A szlovák rendőrség egyelőre csak egy szűkszavú nyilatkozatot adott ki, melyben igyekszik megvédeni a mundér becsületét. Közleményükben jelezték, minél előbb egy asztalhoz szeretnének ülni az ügyészség vezetőivel, hogy tisztázzák a felmerült nézeteltéréseket.

 Elemzők szerint a kialakult helyzetért leginkább azok a politikusok a felelősek, akiknek személyi kérdésekben is döntéshozó joguk van a rendőri szerveknél. Milan Žitný biztonságpolitikai elemző állítja, a nyomozók sokszor azért nem mernek olyan – akár politikusokat is érintő – korrupciós ügyeket kivizsgálni, mert egész egyszerűen féltik az állásukat. Azt mondja, az állandó személycserék miatt nem alakul ki folyamatosság. Mire valaki kellő tapasztalatra tesz szert, addigra lecserélik, és az újaknak elölről kell kezdeniük mindent. „Ez az állapot elfogadhatatlan, de sajnos már évtizedek óta így működik” – tette hozzá az elemző.

 A speciális ügyész és a főügyész jelentésével szeptemberi első ülésén foglalkozik majd a szlovák parlament.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×