Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Trump a NATO-t is fenyegeti?

Trump a NATO-t is fenyegeti?

Donald Trump alatt a NATO nem jelenthet feltétlen garanciát a kelet-európai tagállamoknak. Erre az amerikai republikánusok frissen felkent elnökjelöltje utalt egy lapinterjúban.

Donald Trumpot hatalmas üdvrivalgás közepette ünnepelték a Republikánus Párt küldöttei Clevelandben, amikor közölte, hogy jövő januárban – szinte varázsütésre - megjavul a közbiztonság hazájában. Feltéve, ha őt választják meg elnöknek.

Trump beszédében sötét képet festett a mostani Amerikáról – amely az ő elnöksége alatt ismét elsőszámúvá, naggyá és erőssé válna.

Olyan erőssé, hogy magára koncentrálna és nem félne közölni európai szövetségeivel, hogy meddig hajlandó elmenni a védelmükben.

Trump arról beszélt a New York Timesnak, hogy Amerika csak akkor segítene a szövetségeseknek, ha azok „teljesítik a felénk fennálló kötelezettségeiket”.

Ez alatt azt értette, hogy elvárja, hogy minden európai NATO-tagállam nemzeti összterméke legalább 2 százalékát fordítsa védelmi kiadásokra, a lelkes szövetséges, Nagy-Britannia és néhány más tagország már most teszi.

„Egy vagyont költünk a védelemre és 800 milliárd dollárt veszítünk. Ez nem egy okos dolog” – mondta és arra utalt, hogy külföldi amerikai támaszpontokat záratna be.

A NATO alapító okiratának híres ötödik cikkelye kimondja, hogy a szövetség bármely tagja elleni támadás esetén a többiek automatikusan és feltétel nélkül a segítségére sietnek.

Emiatt most sok európai fővárosban – különösen azokban, ahol elmérgesedett a viszony Oroszországgal – most felkaphatják a fejüket a politikai vezetők.

A New York Times rá is kérdezett, hogy hogyan reagálna a Trump-vezette Amerika egy esetleges orosz agresszióra a baltikumi országok ellen, amire egy olyan választ adott, ami szerint a védelem nem lenne automatikus.

Az üzletember, tévés személyiség – és most már elnökjelölt – arra is utalt, hogy nem „oktatna ki” más országokat, hogyan őrködjenek a demokratikus rend felett, mert Amerikának sok teendője van a saját háza táján. „Hogyan fogok másokat kioktatni, amikor nálunk hidegvérrel lőnek le rendőröket?” – kérdezte.

Recep Tayyip Erdogan elnököt – a múlt hétvégi törökországi puccskísérlet túlélőjét méltatva pedig azt mondta: az elnök ügyesen fordított az eseményeken és szerinte nem Erdogan köre szervezte a hatalomátvételi kísérletet.

Trump kikelt az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés, a NAFTA ellen is és azt mondta: felmondaná a Kanadával és Mexikóval kötött alkut, ha nem tudna jobb feltételeket kicsikarni.

Európában sokkot váltottak ki az elnökjelöltnek a NATO-ról elhangzott megjegyzései. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára igyekezett diplomatikus maradni. „Nem akarok beavatkozni az amerikai választásokba” – mondta – „de két világháború megmutatta, hogy Európa békéje fontos az Egyesült Államok biztonsága szempontjából”.

Trumpot emellett egyaránt elítélték republikánus és demokrata oldalon, a Washington Post pedig ezt a címet adta blogbejegyzésének: „Trump bebizonyította, hogy Putyin pincsije”. Maga az orosz elnök „abszolút vezetőnek” nevezte korábban az elnökjelöltet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Magyar Péter érkezésével újjáélesztenék a régi, nagy szövetséget, de van egy komoly buktató

Magyar Péter érkezésével újjáélesztenék a régi, nagy szövetséget, de van egy komoly buktató

A Visegrádi Együttműködés az orosz–ukrán háború miatti belső ellentétek következtében gyakorlatilag tetszhalott állapotba került, ám Magyar Péter választási győzelmével új lendületet kaphat a szövetség. Az új magyar miniszterelnök első hivatalos külföldi útja Varsóba vezet, jelezve a magyar–lengyel viszony helyreállításának szándékát, miközben Robert Fico szlovák és Andrej Babiš cseh kormányfő is nyíltan szorgalmazza a V4 újjáélesztését. Orbán Anita külügyminiszter a visegrádi együttműködést az új, Európa-központú magyar külpolitika alappilléreként jelölte meg, ugyanakkor a Szlovákiával való kapcsolatok elmélyítését a Beneš-dekrétumok rendezéséhez kötötte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×