Ő az utolsó pillanatban maradt volna – honfitársai kis többsége azonban nem. David Cameron brit miniszterelnök elbúcsúzott Brüsszeltől, habár hazája még két évig az EU-tagja marad.

Cameron elköltötte EU-partnereivel utolsó vacsoráját, majd a mai uniós csúcs előtt távozott, annak tudatában, hogy a többi 27 tagország most arról tárgyal, hogy milyen álláspontot alakítson ki a távozó britekkel szemben.

A történetnek azonban még lehetnek érdekes fordulatai – ezek egyike az, ahogy az EU-ban való maradásra szavazó Skócia vezetése jelezte: felmerül az Egyesült Királyságból való kiválás lehetősége.

Az EU-bizottság azzal jutalmazza a skótokat, hogy példátlan módon, külön találkozót tart az egyelőre Nagy-Britannián belül nagyfokú autonómiát élvező nemzet miniszterelnökével.

Jean-Claude Juncker szóvivője megerősítette, hogy a bizottsági elnök a mai csúcs margóján találkozik Nicola Sturgeonnel, aki hivatalosan a Skócia első minisztere címet viseli.

Sturgeon közölte: hazája, ahol a választópolgárok több, mint 60 százaléka az unióra szavazott, nem akarja, hogy Anglia kiszorítsa az EU-ból.

Korábban felvetette, hogy rövid időn belül terítékre kerülhet egy második skót függetlenségi népszavazás vagy az, hogy a skót parlament megpróbálja jogi úton blokkolni a Brexitet.

Utóbbi politikailag rizikós lenne, mivel Anglia lakossága jóval nagyobb és így Brexitre leadott szavazat sokkal több volt, mint a skótok maradáspárti voksai.

Sturgeont Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is fogadja, Donald Tusk, az állam- és kormányfőket összefogó európai tanács elnöke viszont elzárkózott. Diplomaták szerint ha ilyen magas szinten fogadják a skót autonómia vezetőjét, azt úgy értelmezhetik Londonban, hogy Brüsszel Skócia elszakadását támogatja.

Érdekes módon az utóbbi időben egy szó sem esik arról, hogy korábban épp az EU figyelmeztette a skótokat: ne lépjenek ki az Egyesült Királyságból, mert akkor több éves felvételi folyamaton kell átmenniük.

Sturgeon érkezése előtt David Cameron leköszönő brit kormányfő is arról próbálta meggyőzni az EU-vezetőket, hogy azért győzött a Brexit-tábor, mert az Unió nem volt hajlandó korlátozni a szabad mozgást és munkavállalást az EU-n belül. Juncker erre azzal válaszolt, hogy a brit vezetők állandóan Brüsszelt bírálták, így nem csoda, hogy polgáraik hittek is nekik.

Közben Nagy-Britanniában még sokan reménykednek abban, hogy valamilyen módon meg lehet oldani, hogy az ország EU-tag maradjon. Merkel német kancellár azonban eloszlatta a reményeket. A többi vezető pedig értésre adta: ha a britek hozzáférést akarnak a közös piachoz, akkor el kell fogadniuk a munkaerő szabad mozgását, azaz azt, hogy külföldiek továbbra is dolgozhassanak a szigetországban és sürgették Cameront: azonnal kezdje meg a válásról szóló tárgyalásokat.