Az éghajlatváltozást fékező ötletek között gyakran hallani arról, hogy a föld alá kellene pumpálni az azt leginkább előidéző széndioxidot. Eddig azonban nem tudtak a szakemberek olyan megoldást felmutatni, amely garantálta volna, hogy a felszín alá került gáz egyszer ne szabadulna ki.

Izlandon most olcsóbb és biztonságosabbnak tűnő ötlettel álltak elő. Új kutatások szerint ha a szigeten található bazaltrétegek alá pumpálják a gázt, akkor felgyorsul a természetes folyamat: a széndioxid kölcsönhatásba lép azokkal az ásványokkal amelyekből mészkő alakul ki.

Az Izlandon dolgozó kutatókat is meglepte, hogy a gáz milyen gyorsan vált szilárd halmazállapotúvá – gyakorlatilag kővé. Több százezer év helyett mindössze két évet vett igénybe a folyamat.

A kutatásvezető Jürg Matter – az angliai Southampton Egyetem – professzora azt mondta: kezelnünk kell a növekvő széndioxid-emissziót, és eddig ez a legjobb módszer: kővé kell változtatnunk.

A projekt eredményeit csütörtökön publikálták a tekintélyes tudományos magazinban, a Science-ben.

Matter azt mondta, hogy a széndioxid kivonását és tárolását megcélzó, angol rövidítéssel CCS-ként emlegetett technológia alkalmazását csak az fékezi, hogy a politikusok még nem álltak mögé.

„Készen áll, hogy bevessék. De miért nincs máris több száz ilyen projekt? Mert nem kap támogatást” – mondta Matter arra utalva, hogy a politikai vezetőknek „be kéne árazniuk” a szén-dioxidot.

Az izlandi projekt részeként évente több tízezer tonna széndioxidot tudnak a bazalt alá temetni. Izlandon kívül az amerikai Washington és Oregon államokban és Indiában is kísérleteznek a technikával.

Ami viszont komoly környezeti terhelést okoz, az az, hogy sok víz kell az alkalmazásához: minden eltemetett tonna szén-dioxid föld alá juttatásához 25 tonna vízre van szükség. A tengerparttal rendelkező országok előnyben vannak, mivel a kutatásvezető szerint tengervizet is fel lehet használni a folyamat során.

Matter ugyanakkor megjegyezte: Európa szárazföldi részein „le kell mondani” erről a technológiáról – Hollandiában és Németországban például a közvélemény ellenkezése fogadta az elképzelést.