Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

"A svéd kitoloncolási terv erősítheti az EU-menekültpolitikát"

Svédország döntése, hogy tízezrével toloncolja ki az elutasított menedékkérőket, "megerősítheti az unió migrációs politikáját" - ezt nem más, mint az Európai Bizottság közölte. Svédország korábban az egyik leginkább befogadó államok egyike volt, de az idei menekült és migránshullám komoly költségvetési feladat elé állította.

A stockholmi hatóságok akár 80 ezer olyan bevándorló kitoloncolására készülnek, akiknek elutasították a menedékkérelmét.

Korábbi liberális menekültpolitikája miatt Svédország lépése meglepő, jogvédők számára pedig ellentmondásos. Az Európai Bizottság szerint azonban a svéd tervek segítenek egy összeurópai szintű és egységes migrációs stratégia kidolgozásában.

"A tagállamoknak joga, sőt kötelessége kitoloncolni az olyan embereket, akiknek nincs jogalapja az Európai Unióban maradni. Létfontosságú, hogy a valódi menedékkérők beadványait gyorsan elbírálják" - mondta Natasha Bertaud, az Európai Bizottság migrációs ügyekkel foglalkozó szóvivője.

"A szavahihetőségünk a tét. Vissza kell küldenünk ezeket az embereket, hogy ne tűnjön úgy, Európa egy nyitott kapu" - tette hozzá.

Németország után Svédország volt a nyár óta tartó menekült- és migrációs hullám legnépszerűbb célországa.

Az egy főre jutó menekültek esetében Svédország minden más európai országnál több embert fogadott be. A tavaly érkezettek több, mint a fele megkapta a menekültstátuszt, ami szintén kiemelkedő Európában.

Az októberi határvédelmi szigorítások nyomán azonban a korábbi napi 10 ezerről napi százra csökkent az érkező migránsok és menekültek száma.

A kormány most azt tervezi, hogy chartergépekkel küldik vissza az elutasított menedékkérőket.

Az első lépcsőben az önkéntes távozásra próbálják rávenni őket. Ha ez nem megy, akkor erőt is bevetnek - mondta Anders Ygeman belügyminiszter. A svéd kormány megpróbál megegyezni Afganisztánnal és Marokkóval, hogy fogadják vissza a tőlük indult migránsokat.

Mint az Independent megjegyzi, Finnország is hasonló, de kisebb léptékű tömeges kitoloncolásra készül: a finnek 20 ezer migránst akarnak hazaküldeni.

Az elutasított menedékkérők hazaküldését egy 2008-as Uniós irányelv szabályozza, eddig azonban egyetlen tagállam sem jelentett be ilyen léptékű hazatelepítési tervet. Politikusok megjegyzik, hogy a menedékkérők nagy része nem háborús övezetből, hanem biztonságos országokból - köztük Koszovóból - érkezett.

Hollandia közben azt javasolta, hogy a Görögországban partra lépő embereket azonnal vigyék vissza hajóval Törökországba.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Az okostelefonoktól a műholdakig számos modern technológia működése két kevéssé ismert alapanyagon is múlik. A gallium és a germánium neve ritkán kerül a címlapokra, szerepük mégis stratégiai jelentőségű. Előbbi egyes nagy teljesítményű chipekben, utóbbi többek között optikai szálakban és infravörös érzékelőkben kap helyet. Bizonyos felhasználási területeken helyettesítésük komoly technológiai nehézségekbe ütközik, ellátásuk ráadásul erősen egyetlen országtól, Kínától függ. Peking meghatározó termelői pozíciója így a gyárakon túl a világpolitikai tárgyalóasztaloknál is számít. Az export korlátozása egész iparágak számára jelenthet drágulást, késedelmet és bizonytalanságot. De hogyan alakult ki ez a függőség, és képes lehet-e a világ alternatív ellátási forrásokat teremteni?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×