Angela Merkel már 2006-ban, amikor Németország töltötte be az Európai Unió soros elnökségét, szorgalmazta, hogy a szervezet tagállamaival közvetlen határos keleti országokon túl erősítsék az együttműködést a Kaukázusban lévő államokkal is. Alighanem akkor is és most is a térségben kínálkozó energetikai adottságok valamint az ásványi kincsek közös kiaknázása állt a berlini kormány törekvésének hátterében.

Azóta azonban sokat változott a világ és Ukrajna példája jól mutatja, hova vezethet, ha a 2009-ben Brüsszelben meghirdetett szomszédsági programot egyes politikusok akarva-akaratlanul félreértelmezik. Angela Merkel ezért a törvényhozásban mondott beszédében igyekezett a korábbinál is világosabban fogalmazni, és leszögezte, hogy a program nem jelenti az Európai Unió bővítését, hanem az érintett országok földrajzi helyzetének és törekvéseinek figyelembe vételével akarja szorosabbra fűzni a már meglévő kapcsolatokat.

A kancellár - mintegy példaként - Örményország esetét hozta fel, amely mind Moszkvával, mind pedig az Európai Unióval szoros viszonyt akar fenntartani, ezért Angela Merkel szerint semmi esetre sem szabad választásra kényszeríteni őket az EU és Oroszország között. Hangsúlyozta viszont azt is, hogy szavatolni kell az érintett kormányok számára a külső beavatkozástól mentes döntést.

A külső beavatkozást illetően a kancellár már nyíltan említette Putyin elnök kormányát, amely a nemzetközi jog semmibe vételével orosz fennhatóság alá vonta az ukrajnai Krím félszigetet. Amíg ebben a kérdésben nem történik változás - jelentette ki Angela Merkel - nincs lehetőség az iparilag legfejlettebb országokat tömörítő szervezet, a G-7 Oroszország újrafelvételével G-8-ra történő visszaalakítására. Így az orosz elnök nem is kapott meghívást a G-7 június elején a délbajorországi Elmauban esedékes csúcsértekezletére.

A kancellár Moszkvával szemben tanúsított határozott álláspontja érezteti hatását a két ország közti kereskedelemben is. Míg néhány évvel ezelőtt az orosz piac fontos szerepet játszott a német kivitelben, az ukrán válság miatt csupán az idei év eleje óta már több mint egy-harmaddal kevesebb német árut adtak el Oroszországba és ez sajnálatos módon rányomja a bélyegét a német konjunktúra alakulására is.