Infostart.hu
eur:
357.94
usd:
305.58
bux:
132015.41
2026. május 14. csütörtök Bonifác

Miért vállalják a migránsok az életveszélyes átkelést?

Az Európai Uniónak erkölcsi kötelessége, hogy fellépjen a Földközi-tengerről érkező bevándorlók biztonságáért és az északi tagállamoknak is segíteniük kell az emberek kimentésében - jelentette ki az Európai Unió külpolitikai vezetője. De miért vállalják a migránsok a halálos veszélyt?

Federica Mogherini, az EU külpolitikai főnöke szerint Európa kifogyott a kifogásokból: fel kell lépni a Földközi-tengeri menekültválság megfékezésére.

Mogherini, akit az olasz kormány delegált Brüsszelbe azt mondta: a észak-európai államoknak is be kell szállniuk a menekültek mentési költségeibe. A külpolitikai illetékes erről az európai külügyminiszterek rendkívüli luxemburgi tanácskozása előtt beszélt.

Olaszország havi 9,5 millió eurót költött a tavaly leállított Mare Nostrum tengeri mentőakcióra, melynek során 100 ezer, hajón érkező bevándorlót mentettek meg.

A máltai miniszterelnök pedig arra figyelmeztetett, hogy Líbia képében egy bukott állam jelent meg Európa határainál, ahol az embercsempészek az urak. Tudósítók szerint sokan a Líbiában is megjelent Iszlám Állam elől menekülnek - a dzsihádisták legutóbbi rémtette etióp keresztények kivégzése volt a tengerparton.

De miért vállalják a migránsok az átkelést, hiszen gyakran életveszélyes, és járműveknek is alig nevezhető csónakokba ültetik őket az embercsempészek? Egy afrikai fiatal azt mondta a BBC-nek, negyedszerre próbálkozik, de ez az esély számára, hogy munkához jusson. "Európa jobb, mint Afrika" - mondta.

A Guardian meglátogatta az afrikai menekültek líbiai táborát (video itt), ahol összezsúfolva és bezárva várják a lehetőséget. A 21 éves Mohamed Abdallah azt mondta a brit lapnak, hogy 2006-ban a darfúri háborúból menekült át Dél-Szudánba, miután faluját lerombolták, apját megölték és megerőszakolták a nővéreit.

A dél-szudáni háború kitörése után átkelt a Szaharán, de közben elvesztette a testévérét és az unokatestvérét. Azt mondta, hogy most egy újabb polgárháborút él át, amely a líbiai menekülttábor közelében zajlik. "A hazámban nincs biztonság, nincs egyenlőség, nincs szabadság. Ha dolgozol, elveszik a pénzed" - indokolta, hogy miért akar akár gumicsónakkal is nekivágni a tengernek.

Mások az eritreai diktatúra vagy a csádi és nigériai konfliktus elől menekülnek. Az eritreaiak, akik tavaly a második legnagyobb menekültcsoport tagjai voltak Európában azt mondják: ha csak egy rossz szót is mondanak a rezsimre, börtönbe vetik az embereket.


Sokan gazdasági menekültek vagy az ebola-járvány miatt hagyták ott országukat. A líbiai Zavijában található táborban többszáz ember számára napi egy tál rizs az élelem.

A táborlakók azt mondják: bármi jobb, mint Líbiában maradni vagy hazamenni és ezért hajlandók a kockázatos átkelésre. A Guardian olyan gazdasági menekülteket is talált, akik Líbiában akartak dolgozni, de elvették az útlevelüket és gyakorlatilag rabszolgaként kezelték őket - így ők is megpróbálnak Európába menekülni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Trippon Mariann, a CIB Bank InfoRádiónak nyilatkozó vezető elemzője szerint szükség van egy, a piacok és a nemzetközi hitelminősítők számára is hiteles és reális makrogazdasági adatokon alapuló, középtávú költségvetési konszolidációs pálya felvázolására. Szerinte erősödő bizalom és mérsékelt növekedés felé tart a magyar gazdaság. Erre az évre 1,8 százalékos GDP-bővülést vár, az év második felében ugyanakkor gyorsulhat az infláció.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Tisza és tőzsde – Ezt várja a piac Magyar Péteréktől

Tisza és tőzsde – Ezt várja a piac Magyar Péteréktől

A hazai tőkepiac jövőjéről, a Tisza lehetséges gazdaságpolitikai irányairól és a Budapesti Értéktőzsde fejlesztési lehetőségeiről kérdeztünk több piaci szereplőt. Eddig nem sok konkrétum ismert a Tisza esetleges tőkepiaci terveiről, ezért piaci szakértőket kérdeztünk arról, milyen irányokra számítanak, mely jelenlegi tőkepiaci eszközöket tartaná érdemesnek a szakma megtartani, valamint milyen kormányzati és BÉT-intézkedésekre lenne szükség a hazai tőkepiac fejlesztéséhez. A témában megszólalt Horváth István, a K&H Értékpapír ügyvezető igazgatója, Pintér András, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő befektetési vezetője, Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója, és Oszkó Péter, az O3 Partners vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×