Barack Obama és Raúl Castro múlt heti, történelmi találkozója után az amerikai elnök jelezte: megteszi azt, amit annyira határozottan követelt tőle a kubai vezető az Amerika-csúcson. A Fehér Ház hamarosan leveszi Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról, ahol több, mint 30 éven át szerepelt.

Havanna mindig is tiltakozott, hogy a "lator államok" közé sorolják és világos volt, hogy nem támogatott olyan fegyveres csoportokat, mint például Irán. A lista miatt Havanna nem tudott szabadon hozzáférni a nemzetközi pénzpiacokhoz, a külföldi bankok féltek pénzügyi tranzakciókat folytatni vele és az akadályozta a hosszú ideje bezárt nagykövetségek újbóli megnyitását is.

A lépés előtt 45 napos felülvizsgálati időszak lép életbe, amikor az amerikai kongresszus két háza blokkolhatja Kuba törlését a terrortámogatók jegyzékéből.

A Fehér Ház szóvivője azt mondta: továbbra is maradnak vitás pontok a két ország viszonyában, de ez nem hat ki arra, hogy Kubát levegyék az ellenséges országok listájáról.

Obama kedden közölte a kongresszussal, hogy "Kuba az utóbbi hat hónapban nem folytatott terrortevékenységet", aminek nyomán lehetővé válik a lépés. A kongresszus blokkolhatja a lépést, de ezt Obama - elnöki jogkörével élve - bizonyosan megvétózná.

A havannai kormányzat "igazságos döntésnek" nevezte Obama tervét és megjegyezte: soha nem is kellett volna felvenni a listára. "Kuba elítéli a terrorizmus minden formáját" - állt a közleményben.

A kubaiak számára azért is volt különösen fontos a listáról való törlés, mert eddig képmutatással vádolták az Egyesült Államokat, amely a kubai állam ellen fellépő csoportokat támogatott. 1976-ban például felrobbantottak egy Barbadosról Kubára tartó repülőt, az esetben 73 ember lelte halálát. A támadás egyik feltételezett tervezője a mai napig Floridában él.

Marco Rubio republikánus szenátor - akinek kubai menekültek a szülei - a héten jelentette be, hogy indul az elnökjelöltségért. Rubio "borzalmasnak" nevezte Obama döntését és azt állította, a kubai állam továbbra is támogatja a terrort, az amerikai igazságszolgáltatás elől menekülőket fogadott be és segít Észak-Koreának kijátszani az ENSZ-szankciókat.

A demokraták gyorsan visszavágtak Rubiónak, amikor emlékeztették: első kampánybeszédében azt mondta: újfajta vezető kíván lenni, de most egy "idejétmúlt, hidegháborús politikához ragaszkodik." Nem tudni, hogy a politikai alkudozás része-e, de Obama jelezte: elfogadja, hogy a Kongresszus felülbírálhatja az Iránnal kötendő egyezményt Teherán atomprogramjáról.