Infostart.hu
eur:
357.94
usd:
305.58
bux:
132015.41
2026. május 14. csütörtök Bonifác

Ausztrália nem akar másokra várni a "Google-adóval"?

Kiveti-e a Google-adót Ausztrália a májusi költségvetésben? Nemcsak Európában vet hullámokat a globális technológiai cégek adócsökkentési vagy adóelkerülési gyakorlata. Az ausztrál pénzügyminisztérium szerint az ország másoknál is jobban sebezhető, mivel jelentős mértékben támaszkodik a vállalati adókra.

Májusban már a telet várják Ausztráliában és fagyos hírekre számíthatnak a nemzetközi technológiai cégek, ha a törvényhozás úgy dönt, hogy szigorúbban adóztatja őket.

A héten az Apple, a Microsoft és a Google képviselői magyarázták az ausztrál szenátus előtt kreatív adófizetési gyakorlatukat, amelynek nyomán jóval kevesebbet fizetnek be az ország költségvetésébe, mint amire józan ésszel számítani lehetne.

Európában már évek óta ismert a gyakorlat, hogy a kedvező vállalati adózás miatt Írországban köt ki több nagy globális cég - technológiai vállalatok, de még kávézóláncok profitja is. Az ausztrál kormány most egyfajta megdöbbenéssel ismerte el, hogy a nagy nemzetközi márkák gazdái alig adóznak ausztráliai tevékenységük után.

Sydney és Melbourne utcáin is hemzsegnek az iPhone-jukra meredő dolgozók, de az Apple tavalyi, 6 milliárd dolláros profitja után kevesebb, mint másfél százalék vállalati adót fizetett meg. Bőkezűbb volt a Google, amely Ausztráliában bevallott nyeresége 12 százalékát adózta le, bár kiderült, hogy inkább Szingapúrban adózik szívesebben. A Microsoft pedig kerek-perec tagadta, hogy karibi adóparadicsomokba mozgatná át a bevételt.

Egy ausztrál pénzügyi államtitkár a szenátusi meghallgatáson két adóelkerülési technikát említett: a cégcsoportok belső hitelnyújtási gyakorlatához kapcsolódó túlzott kamatlevonási módszerét, illetve a túlzott mértékű jogdíjak megfizetését, amivel offshore, vagy kedvezőbb adózású területekre viszik át a profitot.

Robert Heferen egy kissé furcsán hangzó analógiával élve "dupla ír-holland szendvicsnek" nevezte azt a módszert, amivel egy cég ír leányvállalatánál köt ki a profit, majd az átkerül a Hollandiában bejegyzett cégéhez, majd vissza az ír vállalathoz. Az eredmény az, hogy a multi többmilliárd dollárt spórol meg.

Az ausztrálok számára azért különösen érzékeny dolog a technológiai multik kreatív adózási gyakorlata, mert az állami költségvetés adóbevételének egyötöde származik multinacionális cégektől.

A KPMG könyvvizsgáló cég ugyanakkor óvta attól Ausztráliát, hogy "egyoldalú lépéseket" tegyen.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy a világ egyik fejlett államában jön a Google-adó, mivel az ausztráli pénzügyminisztérium szerint az OECD idevágó terve ellenére "nagyon nehéz lenne" globális megállapodást kötni az adózási jogokról. Európában Nagy-Britannia tervez a vállalati adónál jóval magasabb adót kivetni az úgynevezett "átirányított nyereségre". Szakértők szerint ez azonban veszélyeztetné az adóreformot célzó összehangolt nemzetközi lépéseket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Trippon Mariann, a CIB Bank InfoRádiónak nyilatkozó vezető elemzője szerint szükség van egy, a piacok és a nemzetközi hitelminősítők számára is hiteles és reális makrogazdasági adatokon alapuló, középtávú költségvetési konszolidációs pálya felvázolására. Szerinte erősödő bizalom és mérsékelt növekedés felé tart a magyar gazdaság. Erre az évre 1,8 százalékos GDP-bővülést vár, az év második felében ugyanakkor gyorsulhat az infláció.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Tisza és tőzsde – Ezt várja a piac Magyar Péteréktől

Tisza és tőzsde – Ezt várja a piac Magyar Péteréktől

A hazai tőkepiac jövőjéről, a Tisza lehetséges gazdaságpolitikai irányairól és a Budapesti Értéktőzsde fejlesztési lehetőségeiről kérdeztünk több piaci szereplőt. Eddig nem sok konkrétum ismert a Tisza esetleges tőkepiaci terveiről, ezért piaci szakértőket kérdeztünk arról, milyen irányokra számítanak, mely jelenlegi tőkepiaci eszközöket tartaná érdemesnek a szakma megtartani, valamint milyen kormányzati és BÉT-intézkedésekre lenne szükség a hazai tőkepiac fejlesztéséhez. A témában megszólalt Horváth István, a K&H Értékpapír ügyvezető igazgatója, Pintér András, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő befektetési vezetője, Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója, és Oszkó Péter, az O3 Partners vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×