Másfél éve tárgyalnak és március 31-e éjfél a határidő. 6 - többségében nyugati - ország azt remélte, hogy a nap végéig sikerül tető alá hozni azt a nemzetközi egyezményt, amely a távolabbi jövőbe tolja a lehetőséget, hogy Iránnak saját nukleáris fegyvere legyen.

A nyugatiak valamint az oroszok és a kínaiak arról próbálják meggyőzni Teheránt, hogy kedvezményekért - azaz az Irán elleni, nagy károkat okozó ENSZ-szankciók feloldásáért cserébe - fogadja el: nem dúsít annyi uránt, amennyiből egy éven belül atomtöltetet tudna létrehozni.

A svájci Lausanne-ban folyó utolsó tárgyalási napra a városba érkeztek az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Oroszország és Irán külügyminiszterei. Az Európai Uniót külön képviseli Federica Mogherini külpolitikai főmegbízott.

A sajtónak név nélkül nyilatkozó diplomaták "jelentős véleménykülönbségekről" beszéltek. A főbb vitás pontok továbbra is a feloldandó szankciókról, a lépés időpontjáról és arról szólnak, hogy Irán milyen nukleáris tevékenységet folytathat és milyet nem.

Egy diplomata azt mondta: "van egy pillanat, amikor igent vagy nemet kell mondani".

A teheráni delegáció annak ellenére tűnik makacsnak, hogy Iránnak jelentős gazdasági kára származik az ENSZ-szankciókból. Vasárnap az irániak ráadásul visszaléptek egy korábban kialkudott megállapodástól, attól, hogy külföldre szállítsák közel 8 tonnára rúgó dúsított uránkészletüket.

Arról is vita folyik, hogy Irán létrehozhat-e modernebb urándúsító centrifugákat. Ezekkel gyorsabban menne az urándúsítás és nagyobb mennyiséget lehetne előállítani az atomerőművekben, de az atomfegyverekben is használt uránból.

Az Iránnal tárgyaló országok szerint képletesen szólva minimum 10 évre meg kell kötni Teherán kezét - a korlátozásokat utána fokozatosan enyhítenék. Megállapodás esetén Irán azonnal fel akarja oldatni az ENSZ-szankciókat, partnerei ezt fokozatosan tennék.

Sőt, az amerikaiak és az európaiak az alku megsértése esetén lehetőséget akarnak, hogy visszaállítsák a kereskedelmi szankciókat.

Iráni illetékesek értésre adták, hogy még ha alkut kötnek is, az nem jelenti majd azt, hogy helyreállítanák a diplomáciai viszonyt az Egyesült Államokkal - Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője ugyanis úgy érzi, hogy a kiegyezés aláásná a hatalmát - mondták politikai elemzők.

Közben Irakban, egy amerikai drón megölt két iráni tisztet, aki az Iszlám Állam elleni harcban segítették a többségi síitákat.