A nagy bankcsődök éve, azaz 2008 óta az olaj ára csak egyre emelkedett. A krach előtti évben még hordónként 72 dollár volt az átlagár, de 2012-re már meghaladta a 110 dollárt. Most megfordult a trend - a múlt héten a kőolaj ára visszaesett a hordónkénti 80 dollár körüli szintre - azaz 4 éve nem volt ilyen olcsó az energiahordozó.

A CNN elemzése rámutat, hogy ennek az az oka, hogy a piacon hatalmas túlkínálat uralkodik, miközben a kereslet drasztikusan csökkent. Ruchir Sharma, a Morgan Stanley feltörekvő piaci elemzője megemlítette, hogy Kína olajigénye az elmúlt években átlagban 7 százalékkal nőtt, most azonban szinte 0-ra esett. Mindez komoly meglepetés, mivel felesben a távol-keleti ország volt a felelős az elmúlt tíz évben az olaj iráni kereslet növekedéséért a világon.

Az áresés másik oka a túlkínálat. A Nemzetközi Energiaügynökség legutóbbi jelentése szerint szeptemberben közel 3 millió hordóval volt nagyobb a kínálat, mint az előző év hasonló időszakában - de nem azért, mert a szaúdiak többet hoznának a felszínre. Megjelent a színen az Egyesült Államok, mint jelentős kitermelő, amely jövőre már akár évi egymillió hordónyit exportálhat.

A Reuters szerint az árak még tovább eshetnek, mivel Szaúd-Arábia közölte: egy-két évig el tudná fogadni, hogy az árak 90 dollár körül, sőt, akár 80 dollár körül mozogjanak. Elemzők szerint ezzel azt remélik a sivatagi királyságban, hogy mások kevesebbet ruháznak be az alternatív energiahordozók, így a palagáz és a földgáz kutatásába.

Fenntartható-e az alacsony ár - ami jó lehet az olyan országoknak, amelyek fogyasztók és nem kitermelők? A Morgan Stanley elemzése megállapította, hogy egy-egy kitermelőnek milyen árszintre van szüksége ahhoz, hogy egyensúlyban tudja tartani költségvetését.

Iránnak például a 143 dolláros ár felelne meg, az exporttól függő Oroszországnak a közelmúltbeli 110 dolláros hordónkénti árszint. Moszkvának már így is gondot okoznak az ukrajnai helyzet miatti nyugati szankciók - bár a német titkosszolgálat közelmúltban napvilágra került jelentése szerint komoly valutatartalékokat halmozott fel.

Putyin elnök azonban bizonyosan aggódva figyeli a híreket, hiszen emlékszik rá, hogy a Szovjetunió felbomlását is részben a nemzetközi olajárak hirtelen zuhanása váltotta ki annak idején. Politológusok többször felhívták rá a figyelmet, hogy amikor leesett az olaj ára, akkor a Kreml külpolitikája általában együttműködőbbé változott, míg a magas árak mellett fokozódott a szembenállás a Nyugattal.