A lázadók által ellenőrzött kelet-ukrajnai területek az ország részei maradnak, de különleges státuszt kapnak - mondta Petro Porosenko ukrán elnök pártjának vezetője. Jurij Lucenko megjegyezte: a múlt héten, Minszben aláírt fegyverszüneti egyezmény világosan leszögezte, hogy nem az egész luganszki és donyecki régióra, csak az ukrán központi kormány által nem ellenőrzött területre vonatkozik az alku.

A politikus egy ukrán tévéműsorban elmondta, hogy most rögzítik a térképen, mely területeken vannak jelen az ukrán erők, illetve, hogy hova nem mehetnek be.

A "Lugadon", azaz Luganszk és Donyeck régiók egésze Ukrajna része. A határ ellenőrzését mi vesszük át, a lázadók ellenőrizte különleges zónákat pedig el kell szigetelnünk. Ne csak fegyverrel, hanem az életszínvonal tekintetében is versenyezzenek velünk - mondta.

A szeparatisták ugyanakkor most azt mondják: a minszki tűzszüneti egyezményben említett "különleges státusz" nem írja le egyértelműen, hogy a két régió nem válhat ki Ukrajnából. Ezért ők csak a kulturális és gazdasági kapcsolatokat kívánják fenntartani és függetlenséget akarnak - mondták.

Porosenko ukrán elnök közben a szeparatisták által fenyegetett déli kikötővárosban, Mariupolban járt. Az elnök közölte, hogy több száz ukrán polgári lakost és katonát "szabadítottak ki" - de azt nem részletezte, hogyan. A tűzszünet ellenére ostromra készülő városból azt üzente, hogy "Mariupol Ukrajna, és senkinek sem adjuk oda."

Az AP elemzése szerint Putyin orosz elnök célja a válság kirobbantása óta az volt, hogy biztosítsa: az oroszajkú ukrán térségek fenntartsák szoros kapcsolataikat Oroszországgal, emellett pedig az, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát.

A lázadók közelmúltbeli térnyerése miatt - még ha tagadja is, hogy Moszkva részvevője lenne a harcoknak - Putyin diktálhat - jegyzi meg az AP. Úgy tűnik, hogy területet nem akar elfoglalni, mert az könnyen megtehette volna - teszi hozzá a hírügynökség elemzése.

Első számítása - az oroszajkú régiókban a Kijevvel való szembenállás támogatása, és ezzel engedmények kicsikarása - nem jött be, mivel az ukrán fegyveres erők visszaszorították a szakadárokat. Az ő vereségüket nem nézhette tétlenül és ezek után a lázadók - a Nyugat és Ukrajna szerint valójában orosz csapatok - ellentámadása fordított a helyzeten.

Az AP szerint a 12 pontos minszki tűzszüneti egyezmény egyelőre túl ködösen fogalmaz például a frontvonalakról és a szakadár térségek státuszáról. Az októberi ukrán parlamenti választások előtt pedig nagyon nehéz lehet konkrét részleteket papírra vetni.

Putyin most arra játszik, hogy a lázadók fegyveres fenyegetése és az a tény, hogy Ukrajna gazdasága igen ingatag - szakértők szerint akár újabb, több milliárd dolláros IMF-segélyre lehet szüksége- kompromisszumra kényszerítheti majd Kijevet.