Angela Merkel a newporti NATO csúcstalálkozón a kettős stratégia mellett tört lándzsát. A kancellár szerint a nyugati védelmi szövetség csak akkor lehet sikeres a válság megoldásában, ha szolidaritását nyilvánítja a kijevi kormány iránt, ami főleg a Moszkvával szemben foganatosított szankciókban nyilvánulhat meg, egyben pedig készen áll a tárgyalásokra is Putyin elnökkel.

Noha több NATO tagállam az Oroszországgal még 1997-ben megkötött partneri kapcsolat felmondását szorgalmazta, ez a téma - kiváltképpen a német küldöttség érvei alapján - lekerült a napirendről Newportban, csakúgy mint az az elképzelés is, hogy Ukrajnával megbeszéléseket kezdjenek a NATO-ba történő felvételről.

Nem titok, hogy Angela Merkel már jó ideje a közvetítő szerepét vállalta magára: a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása óta egyetlen kormányfő sem telefonált oly gyakran Putyin orosz elnökkel, mint ő.

Ennek a politikának az alátámasztására szolgál Frank Walter Steinmeier külügyminiszter nyilatkozata is, amelyben a NATO newporti csúcskonferenciáján a kibontakozás halvány sugarát említette.

Némileg ellen szólt a kancellár álláspontjának Joachim Gauck államelnök beszéde, amelyet a második világháború kirobbanásának 75.évfordulójára rendezett gdanszki megemlékezésen mondott. Gauck óvott attól, hogy a nemzetközi politikában a túlzott engedékenység egy terjeszkedni vágyó kormány étvágyának fokozását szolgálja.