A második világháború után Edvard Bene¹ által kihirdetett 143 csehszlovák elnöki rendelet közül 13 rögzítette az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét, és rendelkezett jogfosztásukról.

Nagy József szerint a Bene¹-dekrétumok fogalma évtizedek óta komoly feszültséget jelent Közép-Európában. Az érintett nemzetek mind ragaszkodnak saját igazságukhoz. A Híd politikusa a kérdést túlpolitizáltnak, érzelmekkel és félelmekkel telítettnek tartja.

"Ismerjük a szlovák parlament reakcióját, amellyel érinthetetlenné nyilvánította a Bene¹-dekrétumokat. Az ilyen lépések - egyben azok a lépések is, amelyek a dekrétumok eltörlését követelik - növelik a feszültséget. A legjobb lenne, ha alakulna egy döntőképes kormányközi bizottság, amely előkészítene egy kétoldalú nyilatkozatot, amellyel egyszerűen lezárnák a két ország közötti történelmi sérelmeket" - fogalmazott Nagy József.

A szlovákiai magyar politikus leszögezte, hogy a Bene¹-dekrétumok egyes tételei összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal és az egységesülő Európa alapelveivel.

"Az Európai Parlament fórum a feszültségek kibeszélésre, de ugyanúgy arra is, hogy feszültséget keltsünk. Elsősorban a szlovák félnek kellene megnyitni ezt a témát, fontos viszont azt is kimondani, hogy a Bene¹-dekrétumok kifogásolt tételei kapcsán szó sincs a szlovák állam alapdokumentumainak megkérdőjelezéséről" - szögezte le a politikus.

A megválasztott európai parlamenti képviselő felhívta a figyelmet arra: a csehek részéről az elmúlt időszakban több magas rangú politikus nyilatkozatban ismerte el, hogy a dekrétumok súlyos jogtipráshoz vezettek a németeket illetően.

Nagy József szerint a biztató cseh példa alapján bátran el kell indulni a kérdés rendezésében, és előítéletek nélkül le kell azt zárni.