Az európai egyesülés folyamatában szerzett kimagasló érdemek elismerésére alapított Károly-díjat minden évben, hagyományosan Krisztus mennybemenetelének napján adják át Aachenban, amely Nagy Károly székvárosa volt.

Idén Harman Van Rompoy belga politikus, az Európa Tanács elnöke kapta a Károly-díjat. Van Rompoy kérésére idén eltekintettek a kitüntetett érdemeinek méltatásától, ehelyett az ukrán, a grúz és a moldovai kormányfő beszél hazája és az Európai Unió kapcsolatáról. A három politikus Berlinből érkezett Aachenba, miután tanácskozott Angela Merkel kancellárral.

A kancellár kijelentette, hogy az Európai Unió az ukrán válság ellenére sem adja fel a keleti partnerséggel kapcsolatos tervét. Mint emlékezetes, tavaly az ukrajnai tüntetések azt követően robbantak ki és vezettek az akkori elnök, Viktor Janukovics bukásához, hogy a kijevi kormány elvetette a partneri viszony megpecsételését az Európai Unióval.

Angela Merkel azonban hangsúlyozta, hogy az unió egyetlen országa sem kényszerít választásra az EU és Oroszország között. Ez közvetve utalás volt arra, hogy Moszkvában nem nézik jó szemmel Grúzia és Moldávia közeledését sem az Európai Unióhoz.

A kancellár azt követően nyilatkozott, hogy Berlinben tárgyal Arszenyij Jaszenyuk ukrán, Irakli Garibasvili grúz és Iurie Leanca moldovai miniszterelnökkel. Garibasvili és Leanca közölte, hogy kormánya készen áll az uniós társulási szerződés június végére tervezett aláírására. Egyúttal mindhárom kormányfő sürgette az Európai Unió vezetőit, hogy konkrétan foglaljanak állást Ukrajna, Grúzia és Moldávia uniós közeledésének kilátásairól.

Alighanem ezt a célt szolgálta az Európa Tanács élén álló Herman Van Rompoy indítványa, amellyel szakított a korábbi hagyománnyal és a Károly-díj átadásán a laudáció helyett azt kérte, hogy Jaszenyuk, Garibasvili, valamint Leanca beszéljen hazája és az Európai Unió kapcsolatáról.