A friss adatok szerint nem a várt 0,2 hanem 0,3 százalékkal nőtt a tavalyi év utolsó 3 hónapjában az eurózóna gazdasága. Bár az adat szerénynek tűnik, a jó hír az, hogy a vizsgált időszakban csaknem három év óta először a valutaunió hat nagy gazdasága negyedéves növekedést produkált.

Az eurózóna már 2013 második negyedévében maga mögött hagyta a recessziót - amely az euró bevezetése óta történt leghosszabb visszaesés volt- , de a magas munkanélküliség, külső tényezők, a megszorítások és az alacsony infláció fékezték a fellendülést.

Elemzők szerint a tavaly év végi jó teljesítmény motorja az export és a befektetések voltak.

Európa legnagyobb gazdasága, Németország mintegy fél százalékos növekedést produkált 2013 utolsó negyedévében és jobban teljesített, mint az azt megelőző három hónap során. A francia gazdaság is a nyomában járt a maga 0,3 negyedéves növekedésével. Még az olasz gazdaság is szerény növekedésnek indult, bár ez az eredmény nem mentette meg a most lemondott technokrata miniszterelnököt, Enrico Lettát. Az olasz gazdaság 12 éven át tetszhalott volt, de jövőre már több, mint egyszázalékos bővülést jósolnak számára.

Közgazdászok szerint még sok olyan dolog történhet, ami miatt nem szabad túl sokat várni.

Érdekes módon Spanyolország, ahol különösen súlyos a fiatalok munkanélkülisége, a franciákéhoz hasonló növekedést produkált, a holland gazdaság viszont túlszárnyalta a németeket és franciákat is a maga 0,7 százalékos bővülésével az utolsó negyedévben.

Szakértők és az európai polgárok is azt várják, hogy a növekedés hatására felgyorsuljon a munkahelyek létrehozása. Ez különösen fontos feltétele a talpra állásnak.

"A viszonylag erős euró és a feltörekvő piacok gazdasági növekedésének lassulása pedig kockázatokat rejt magában" - mondta Martin van Vilet, az ING Bank elemzője. Mindezzel együtt a vártnál jobb GDP adatok nagyobb bizalommal töltik el az Európai Központi Bankot, amely így elkerülheti azt, hogy március 6-án csökkentse a kamatlábakat - tette hozzá.