A fejlődő országoknak már jó ideje nem tetszik, hogy szerintük a Nemzetközi Valutaalap aránytalanul nagy figyelmet fordít a bajba jutott eurozóna tagállamok megsegítésére. Ennek most Brazília képviselője szókimondóan hangot is adott. Paulo Nogueira Batista, aki hazáján kívül még 10 közép- és dél-amerikai államot képvisel az IMF igazgatótanácsában megjegyezte: nem biztos, hogy Athén vissza tudja fizetni az IMF-hiteleket.

"Görögország politikai és gazdasági nehézségei legnagyobb félelmeinket igazolják... az IMF túlságosan optimistán értékelte az ország növekedési esélyeit és azt, hogy tudja-e kezelni adósságát" - idézte a Financial Times.

"A drákói kiigazításoknak nincs eredménye, sőt még jobban aláásták a reformprogramot" - tette hozzá.

Brazília a fejlődő országok nevében fejezte ki nemtetszését, hogy az IMF, amelynek célja a szegényebb országok segítése, inkább a világ legnagyobb gazdaságait próbálja életben tartani.
Brazília ezért nem is szavazta meg a Görögországnak szánt következő, 1,8 milliárd eurós hitelrészlet folyósítását. A brazil képviselő szerint az IMF görögországi stábja tudja, hogy Athén késve törleszthet vagy fizetésképtelenséget jelenthet be IMF-kölcsöneire.

A Valutaalap közben arra kérte a többi eurozóna-tagállamot, hogy juttassanak további 11 milliárd eurót a görög mentőcsomagba és hogy írják le a görög adósság egy részét.
Németországban, ahol már folyik a választási kampány nem sok kedv mutatkozik arra, hogy további forrásokat juttassanak a görögöknek. Ugyanakkor Berlinben azt ismételgetik, hogy a görögök betartják pénzügyi vállalásaikat - ezért nem is kell újabb mentőcsomagról beszélni.

Athén szerencséje, hogy a brazil tartózkodásnak nem volt sok hatása. Brazília hangja az összes IMF-szavazat 2,6 százalékának felel meg, az igazgatótanács legerősebb tagjai az amerikaiak és az európaiak. A hitelrészletet még hétfőn jóváhagyták.
Az IMF-re azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy vegye figyelembe a fejlődő tagállamok véleményét és hogy kényszerítse a görög adósságok részleges elengedésére az európai vezetőket.

A braziloknak 2009 óta megnőtt az önbizalmuk a nemzetközi porondon - jegyzi meg az FT. Korábban évtizedekig rá voltak szorulva az IMF-re, de nemrég nettó befizetőkké váltak.