Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Kárt okoztak a fogyasztóknak az olajcégek?

Közösen manipulálta-e az olajárakat a Shell, a BP és a Statoil? - ezt vizsgálja az EU, miután ellenőrzést tartott a három nagy olajcégnél, egy negyediktől pedig adatokat kértek be. Az ügy hasonlíthat az úgynevezett Libor-árfolyam botrányra, amelyben nagybankok voltak érintettek.

A Shellnél, a BP-nél és a Statoilnál is jártak az ellenőrök, az olasz ENI-től pedig adatokat kért be Brüsszel, bár irodáiban nem tartottak házkutatást. Mindez annak az EU-vizsgálatnak a része, amely azt igyekszik kideríteni: közösen torzították-e el a nagyvállalatok az olajárképzésben használt alapárat - hasonlóan ahhoz, ahogy egyes nagybankok az egymás felé való hitelezésénél és közvetve a fogyasztók számára is fontos Libor-kamat mutatójával tették.

A francia Total energiacég kereskedelmi ága - amely nem része a vizsgálatnak - még augusztusban arra figyelmeztette a nemzetközi szabályozószerveket, hogy a fontos olajtermékek becsült ára évente többször is eltér attól, amit a piacon tapasztalnak.

A becsült árat az erre szakosodott ügynökségek értékelik ki és publikálják, és az olyan fontos szerepet játszik a nemzetközi energiakereskedelemben, hogy még a lakossági energiaszámlákra is kihat.

Londonban ellenőrzést tartottak az árak becslésével foglalkozó, amerikai érdekeltségű Platts irodáiban, de az tagadta, hogy bármilyen kartellezésben részt vett volna. A Platts az energiacégek, brókerek, kereskedőházak és bankok licitjei és tranzakciói alapján becsüli meg a napi olajárat.

Az Európai Bizottság úgy fogalmazott, hogy "egyes cégek egymással együttműködve valótlan árakat továbbíthattak az árbecselő ügynökségeknek, hogy így manipulálják a kereskedést". Emellett ezek a cégek "megakadályozták, hogy más vállalatok részt vegyenek az árbecslési folyamatban".

A nemzetközi szabályozószerveket összefogó Iosco-csoport tavaly már az olajpiac árképzésének kemény szabályozását sürgette, de végül elállt az ötlettől.

Az Európai Bizottság szerint hordónként csak néhány centtel térhetett el az ár a viszonyítási alapként meghatározott ártól, de még az ilyen kis eltérés is "kárt okozhat a fogyasztóknak".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×