Egyiptom lesz-e az új Irán? - ilyen kérdések is elhangzanak a most sebtében elfogadásra bocsátott új alkotmány kapcsán. Az új alaptörvény, ha majd egy-két hónapon belül megszavazzák, 60 év után új arculatot adhat az arab országnak. A bírálók szerint az alkotmány újabb lépés a politikai iszlám uralma felé.

Mohamed Murszi iszlamista elnök döntése, amivel abszolút hatalmi jogköröket adott magának, miközben meggyengítette a bíróságokat, a héten ismét az utcára vitte a demokráciapárti tüntetőket, akik összecsaptak az elnök híveivel. Kairóban legkevesebb 200 ezer ember tüntetett.

Az államfő politikai szövetségesei pedig közben sietve szavazásra bocsátották az utalásaiban a saría törvényekből merítő, és a kritikusok szerint a szólásszabadságot és a nők jogait korlátozó alkotmánytervezetet. A szöveg előírja "az egyiptomi család, annak erkölcse és érékei védelmét" és tiltja a proféták, de az emberek sértegetését is.

Az alkotmányozó gyűlés csütörtöki ülésén 80 iszlamista férfi és mindössze négy nő voltak jelen. Az amúgy is csak alig több mint egy tucatnyi keresztény képviselő tiltakozásból távolmaradt.

A vokssal kész tények elé akarják állítani a vasárnap összeülő egyiptomi alkotmánybíróságot, amely arról dönt, feloszlassa-e a testületet.

A Mubarak-rezsim idején betiltott Iszlám Testvériség soraiból kikerült Murszi elnök már december közepén népszavazásra bocsáthatja az alkotmánytervezetet.

"Szomorú vagyok, hogy ez ilyenkor jelenik meg, amikor az ország ennyire megosztott" - monda Mohamed El Baradei ellenzéki vezető, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségének egykori, Nobel-díjas igazgatója, aki szerint az alkotmánytervezet a szemétben végzi majd. A 100 tagú alkotmányozó gyűlésből eddig már 30-an léptek ki és az egyiptomi ellenzék egy új testület felállítását követeli.