Vészjósló vagy éppenséggel optimista kommentárok is olvashatóak arról, lesz-e az IMF-nek pluszpénze az eurózóna válságának kezelésére azt követően, hogy a befektetők és a szakértők szerint lassan Spanyolországot is meg kell segíteni.

A brit Guardian szerint Christine Lagarde, az IMF igazgatója keményen lobbizik azért, hogy a tagállamok megerősítsék a "tűzfalat", vagyis azt az alapot, amelyet az IMF válságkezelésre fordíthat. A brit lap szerint félő, hogy nem lesz elég pénz a válságkasszában.

Az IMF 400 milliárd dollárral akarja növelni a forrásokat, ebből eddig 321 milliárd jött össze az eurózóna, Japán, Svájc, Norvégia, Svédország, Dánia és Lengyelország jóvoltából. Korábban 500 milliárd dollár volt a cél, de Lagarde szerint most "kevesebb is elég, mert enyhült az eurózóna válsága".

Egyes magyarázatok szerint azonban világossá vált, hogy az Egyesült Államok az idén már nem nyúl mélyebben a pénztárcájába a választási év miatt, és több más fejlett állam, így Nagy-Britannia is vonakodik. Londonban a konzervatív párt euroszkeptikus képviselői akadályozzák a hozzájárulás növelését, mert szerintük hanyatlásra ítélt eurózónának adná az IMF a pénzt.

A Financial Times ugyanakkor úgy látja, az IMF egyre inkább bízik abban, hogy meglesz a pénz. Japán kedden 60 milliárd dollárt ígért, és a legtöbb feltörekvő állam még nem is nyilatkozott.

A csoportból Brazília azonban addig nem akar további pénzt juttatni az IMF-nek, amíg az eleget nem tesz egy, két évvel ezelőtti megállapodásnak, és nem ad nagyobb szavazati jogot Brazíliának, Oroszországnak, Indiának, Kínának és Dél-Afrikának. Emellett Kanada is gyengítené az európai dominanciát az IMF 24-tagú igazgatótanácsában.

Lagarde ennek ellenére bizakodik, és azt várja, hogy jelentősen megnövelik az IMF forrásait. Az eurózóna azonban továbbra is fenyegeti a világgazdaság növekedési esélyeit, és erről úgy beszélt, mint egy óvatos meteorológus. "Az enyhe kilábalás tavaszi szele mellett nagyon sötét felhőket is látni a horizonton" - fogalmazott.