Infostart.hu
eur:
362.27
usd:
322.62
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka

Mi lesz a görög dráma vége?

Véget ér-e a pókerjátszma, amelyen Görögország sorsa a tét? Erre kaphatunk választ hétfőn, ugyanis az eurózóna pénzügyminiszterei arról döntenek, hogy Athén megkaphatja-e a második mentőcsomagot. A kedvezményes hitel nélkül egy hónapon belül jöhet az államcsőd.

130 milliárd euró - ennyit kaphat Görögország, hogy fizesse adósságait, és elkerülje a csődöt. Feltéve, ha a valutaunió tagállamainak pénzügyminiszterei ma zöld utat adnak a mentőcsomagnak.

Ha nemet mondanak, akkor Görögország március 20-án, rendezetlen körülmények között csődbe megy, és azt, hogy ez milyen hatással lehet Európára vagy a világra, sokan vitatják. A fizetésképtelenség miatt a betétesek bizonyosan megrohamoznák a görög bankokat, az ország kilépne az eurózónából, és görög cégek tömegei a gyenge drachma bevezetése után képtelenek lennének fizetni euróban felhalmozott adósságaikat.

Németország és más államok kételkednek abban, hogy a görögök valóban képesek végrehajtani a pénzügyi reformot és új pályára állítani gazdaságunkat ,és nem csak a segélyt elherdáló szavahihetetlen szegény rokonként viselkednek majd. Az efféle német nyilatkozatokra a napokban felháborodott hangnemben reagált a görög államfő.

Berlin és mások csak úgy akarják jóváhagyni a második mentőcsomagot, ha a pénz egy külön számlára megy, ami arra kényszeríti majd Athént, hogy éveken át tartsa magát a lakosság számára súlyos jövedelemkiesést hozó takarékossági programhoz.

Ilyen, egy szuverén állam pénzügyeibe való beavatkozásra eddig még nem volt példa. A lépés azzal is járhat, hogy Görögországnak előbb kellene fizetnie a kamatokat, mint saját közalkalmazottait - jegyzi meg az AP.

Egy másik vitás pont az, hogy a kedvezményes hitel és a megszorítások elérik-e céljukat. Az úgynevezett trojka tanulmánya szerint az IMF-EU-hitellel, a magánhitelezők felé fennálló adósság részleges elengedésével és a szigorú megszorításokkal sem sikerülne 2020-ra a tervezett 120 százalékra mérsékelni a görög állam jelenleg a GDP 160 százalékának megfelelő tartozását. Ennek elkerülésére azonban megvan a lehetőség - kérdés: sikerül-e megállapodni Brüsszelben.

Athénben többezer tiltakozó gyülekezett a parlament előtti Szintagma téren a megszorítások ellen tüntetve, miközben Papademosz görög miniszterelnök arról próbálja majd meggyőzni európai partnereit, hogy országaiknak is jó, ha megmentik Görögországot a csődtől, és az nem lép ki az eurózónából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Az utóbbi napokban számos európai repülőjáratnak küldtek bombafenyegetést, csütörtökön például 18-nak. Emellett több nyugat-európai országban nagy bolthálózatok hűtőit olvasztották le hackerek. Hogy mi állhat a fenyegetések hátterében, és hogy lehet-e összefüggés az akciók között, arról Csiki Varga Tamást, a Stratégia és Védelmi Konzultációs Csoport elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

A Nagy 2025-ös Lakásárrali után – várakozásaink szerint legalábbis így vonulhat be a gazdaságtörténetbe ez az időszak – idén őszre látványosan megváltozott a magyar lakáspiac hangulata. A korábbi, Otthon Start által is fűtött drágulás kifulladóban van, a kínálati árak több szegmensben már lefelé korrigálnak, a vevők alkupozíciója pedig érezhetően javul. Az új kormányzati intézkedések – az Otthon Start Program kivezetése, illetve a helyébe lépő, szigorúbb feltételekkel működő Wekerle Plusz Program – tovább fékezik a piacot, a tehetősebbeknek pedig a vagyonadó bevezetése és annak lakóingatlanokra vonatkozó része okozhat fejfájást. A lakásépítésekről, az állami bérlakásprogamról és kapcsolódó szabályozásról is mélységében szó esik majd a Future of Construction konferencián, mindenképp érdemes lesz ott lenni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×