Infostart.hu
eur:
360.21
usd:
316.06
bux:
143467.99
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga

Mi legyen az egészségbiztosítók profitjával?

Óriási többletbevételre tettek szert a németországi egészségbiztosítók a közelmúltban, jórészt a munkanélküliség jelentős visszaszorulása miatt. Az egészségügyi miniszter ezért úgy véli, hogy az összeg egy részét visszautalhatják a járulékfizetők számlájára.

Lapértesülések szerint az egészségbiztosítók tavalyi bevétele jóval meghaladta az eredetileg számítottat. A berlini egészségügyi minisztérium is megerősítette, hogy közel 30 biztosító intézet több millió euró többlettel rendelkezik.

Mielőtt engedélyezték a magánbiztosítókat, Németországban csupán államilag szabályozott egészségbiztosítási rendszer volt. Az alkalmazottak ma választhatnak az állami ellenőrzés alatt álló és a magánbiztosító intézetek között, amelyeknek kínálata - a járulékok összegétől függően - jelentősen eltér egymástól.

Míg azonban a magánbiztosítók a havi díj befizetésének elmaradása esetén bárkit kizárhatnak, az államilag ellenőrzött biztosítók kötelesek a munkanélküliek egészségügyi ellátásának fedezésére is. A járulékok összegének megállapításába a kormánynak is beleszólása van, sőt, ha a magánbiztosítók költségvetésében hiány mutatkozik, az egészségügyi minisztérium a segítségükre siet a mérleg kiegyenlítésében. Így szinte magától értetődik, hogy többletbevétel esetén sem dönthetnek egyedül a milliók felhasználásáról.

Daniel Bahr egészségügyi miniszter mai tájékoztatóján azt mondta, hogy helytelen lenne, ha a tavaly befolyt többlet milliókat csupán tartaléknak tekintenék. Szerinte az összeg egy részét vissza kellene utalni a biztosítást fizetők számlájára. Ugyanakkor ő is elvetette az általános járulékcsökkentés lehetőségét. Egy-egy alkalmazott átlagosan bérének 15 százalékát fordítja egészségbiztosításra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×