"Úgy gondolom, hogy a társadalomban kialakult megmerevedéseket a legegyszerűbben népszavazással lehetne feloldani" - nyilatkozta Nicolas Sarkozy a jobboldali Le Figaro hétvégi mellékletének, a Le Figaro Magazine-nak adott interjúban. Az államfő szerint teljesen újra kell szervezni a munkanélkülieket segélyező rendszert, és a jelenlegi passzív támogatási gyakorlattól, amely a segélyek puszta kifizetéséből áll, egy aktív, a munkanélkülieket szakmai képzésre ösztönző mechanizmusra kell áttérni.

Sarkozy a kérdés kapcsán a felelősségvállalást akarja előtérbe helyezni, és a német, a dán, illetve a brit rendszereket alapul véve a változást oly módon képzeli el, hogy a munkaügyi központok nem segélyt, hanem javadalmazást folyósítanának a munkanélküliek számára cserébe a szakmai képzéseken való részvételükért.

Néhány hónapos munkanélküliséget követően azok a személyek, akiknek semmilyen esélyük sincs arra, hogy munkát találjanak, kötelező módon részt vennének valamilyen tanfolyamon, azt követően pedig el kellene fogadniuk az első olyan munkaajánlatot, amely az új mesterségüknek megfelel - vázolta elképzeléseit az államfő.

A népszavazás második pontja a külföldiek jogaira vonatkozna, e téren Nicolas Sarkozy egyebek mellett megkövetelné, hogy a menekültek szorosabban együttműködjenek a hatóságokkal, ellenkező esetben nem részesülhetnének állami támogatásban.

A javaslat azonnal óriási felhördülést eredményezett a politikai ellenfelek körében, csaknem mindannyian azt mondják ugyanis, a kezdeményezéssel az államfő meg akarja bélyegezni a munkanélkülieket és a külföldieket.

Sarkozy azonban nem csak e két témát vetette fel, kijelentette például, hogy ellenzi a homoszexuálisok házasságát, mert ezekben a zavaros időkben az embereknek igazodási pontra van szükségük, és azt is világossá tette, hogy ellene van az eutanázia legalizálásának is.

E két téma azért fontos, mert a szocialisták jelöltje megválasztása esetén azonnal törvényesítené nemcsak az azonos neműek házasságát, de az örökbefogadási jogaikat is, az eutanáziát pedig a szabad választásra való hivatkozással engedélyezné. Ez utóbbi miatt az már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a francia keresztények nem fognak Francois Hollande-ra szavazni.

Az interjú megjelenésével csaknem egyidőben a Le Monde című napilap arról számolt be, hogy a Le Figaro újságírói közös nyilatkozatot adtak át főszerkesztőjüknek, melyben arra figyelmeztetik, hogy a lap nem pártújság, és kifogásolják, hogy az utóbbi időben megjelent cikkek túlságosan elfogultak Nicolas Sarkozy javára.

Az elégedetlenkedés nem új keletű, egy korábbi szerkesztőségi megbeszélésen Etienne Mougeotte azt mondta kollégáinak: akinek nem tetszik a lap irányvonala, menjen át a baloldali Liberationhoz.