Konsztantyin Szimonov, az orosz Energiabiztonsági Alap vezérigazgatója azzal vádolja Törökországot, hogy zsarolja Moszkvát a Déli Áramlat gázvezetékkel.

Több európai konzorcium és az orosz Gazprom szeptember 16-án írt alá szerződést a Déli Áramlat építéséről, amely Magyarországra is szállíthat orosz gázt Ukrajna kikerülésével.

Törökország korábban rábólintott a projektre, és úgy volt, hogy tavaly beleegyezését adja, hogy területi vizein haladjon át a vezeték. A hivatalos jóváhagyás azonban még mindig várat magára.

Így nincs sok értelme a projektnek - mondja Szimonov és elemzők is ezen a véleményen vannak. A földrajzi sajátosságok miatt az alternatíva az lenne, hogy az Ukrajnához tartozó vizek alatt haladjon át a vezeték, de az európai fogyasztók számára drámai hatású korábbi gázviták miatt Moszkva éppen ezt akarja elkerülni.

Október elején a török állami energiavállalat, a BOTAS nem újította meg a 25 éves szerződést, amely évi 6 milliárd köbméter orosz gázzal látta el Törökországot. Az ok, hogy a Gazprom orosz állami energiacég nem adott 20 százalékos kedvezményt.

Bár Németország után Törökország a Gazprom második legnagyobb ügyfele, Ankara három ok miatt tudott keményen fellépni: egyrészt már most több gázt importál Oroszországból, mint amire szüksége van. Másrészt, mert vannak alternatív szállítói, többek között Azerbajdzsán, Irán, Algéria, Nigéria és Katar. A harmadik pedig az. hogy tudatában van annak, hogy a Gazpromot egyre jobban szorongatják Európában, és ezt megpróbálta kihasználni.

A múlt héten az Európai Bizottság nyomására tíz EU-államban tartottak ellenőrzést a Gazpromhoz tartozó cégeknél - a fellépést a monopólium-ellenes törvényekkel magyarázták. Sok elemző szerint mindez nyilvános figyelmeztetés volt a Gazprom felé.

Az orosz-török gazdasági kapcsolatokban feszültséget okoz az is, hogy Ankara azt szeretné, ha Moszkva szálljon be a Samsun-Ceyhan vezeték építésébe. Szimonov azonban azt mondta: a török szárazföldön a Boszporuszt kikerülő vezetékre az oroszoknak egyáltalán nincs szüksége, viszont az 2 milliárd euróba kerül. 2009-ben az orosz kormány még szerződésben vállalta, hogy orosz cégek is részt vesznek majd a projektben. A törökök azt remélték, hogy cserébe azért, hogy orosz cégek építhetik az első török atomerőművet és hogy zöld utat adtak a Nabucco-vezeték riválisának számító Déli Áramlatnak, kedvezményeket csikarhatnak ki az oroszokból. A két ország közötti vita most Moszkvának árthat, mert veszélybe sodorja a Déli Áramlat építését.