Infostart.hu
eur:
384.37
usd:
327.39
bux:
0
2026. január 1. csütörtök Fruzsina

Merkel is az ámokfutó célpontjai között szerepelt

Egy hamburgi napilap értesülése szerint a német kancellárt is lehetséges célpontként sorolta fel a norvégiai merényletek feltételezett elkövetője, de Angela Merkel mellett berlini ellenzéki vezetők is szerepeltek a listán. A német politikusok is a szélsőjobb és szélsőbaloldal szigorúbb ellenőrzését szorgalmazzák.

A norvégiai merényletekkel kapcsolatban a német kancellár a gyűlölet minden formájának elutasítására szólította fel honfitársait. Angela Merkel szerint együttesen kell fellépni azok ellen, akik izgatnak az idegenek ellen és gyűlölettel tekintenek a másként kinéző emberekre. Nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy kiderült, a norvégiai merényletek feltételezett elkövetője lehetséges célpontként említette a kancellárt, valamint több német ellenzéki pártvezetőt is felsorolt.

Időközben több magas rangú német politikus - pártállástól függetlenül - az ország belső biztonságának szigorítása mellett szállt síkra. Kiváltképpen az internet fokozottabb ellenőrzését indítványozták, rámutatva arra, hogy nem egy merénylő tettét már előzőleg körvonalazta a világhálón.

A javasolt intézkedések között ismét szóba került a gyanúsnak ítélt személy fokozottabb megfigyelése, amelynek keretében fél éven át tárolnák s lehallgatott telefonbeszélgetéseiket, illetve az internetkapcsolatokat. Az erre vonatkozó korábbi döntést az alkotmánybíróság tavaly érvénytelenítette és a téma azóta is viták forrása a berlini koalíciós partnerek között, ugyanis a liberális párt szerint egy szabad társadalom még akkor sem áldozhatja fel a szabadságjogokat, ha védekezésre szorul. A rendőrség szakszervezete szembe helyezkedett ezzel a felfogással és nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy adatbankra van szükség, mert csak így lehet hatékonyan gondoskodni az olyan személyek ellenőrzéséről, akik a társadalom számára veszélyes ideológiát hirdetnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így adózunk 2026-ban

Így adózunk 2026-ban

2025-ben a magyar adórendszer több lépcsőben megvalósuló módosításon ment keresztül. A 2025. november 18-án gyorsított eljárásban elfogadott adócsomag célja a vállalkozások adóterheinek mérséklése, az adminisztráció csökkentése és az adóeljárások digitalizációjának folytatása. A jogszabályi indokolás szerint a kormány célja a hazai adókörnyezet versenyképességének fenntartása, valamint annak biztosítása, hogy a kis- és középvállalkozói szektor, illetve az egyéni vállalkozók számára kiszámíthatóbb pénzügyi és adminisztratív keretek álljanak rendelkezésre. Vannak ugyanakkor további, 2026-ban hatályba lépő változások, amelyeket már év közben, az őszi adócsomagot megelőzően elfogadott a Parlament.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×