Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
328.93
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter

Merkel: Legyen egységes a nyugdíjkorhatár és a fizetett szabadság!

Egységesítené a nyugdíjkorhatárt és az éves szabadság időtartamát az Európai Unióban a német kancellár. Angela Merkel szerint tarthatatlan, hogy a Földközi-tenger melletti uniós országokban jóval korábban lehet nyugdíjba vonulni, mint Németországban. Nyilatkozata kapcsolatban áll a válságba került tagállamok megsegítésére kezdett lépesekkel.

Németországban már megkezdődött a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 67 évre, de népesedési szakértők még ezt is alacsonynak tartják, és a társadalom elöregedésére hivatkozva azt javasolják, hogy 2050-ig csak a 69. életév betöltése után lehessen visszavonulni.

A kancellár a Görögországnak és Portugáliának nyújtott uniós támogatásokkal kapcsolatban úgy vélte: a jövőben a válságba jutott országok csak akkor várhatnak el segítséget, ha uniós szinten egységesítik a nyugdíjkorhatárt, valamint az éves szabadság hosszát.

Az Európai Unión belül ugyanis komoly eltérések vannak mindkét téren. A Földközi-tenger menti országokban évekkel fiatalabb korban lehet nyugdíjba menni, mint Németországban. A hivatalos szabadságnapok száma legalább 20, de általában minden német munkavállaló évente 30 napra megy fizetett szabadságra.

Az ellenzék populista nyilatkozatnak nevezte a kancellár követelését, és úgy vélte, Angela Merkel helyesebben tette volna, ha a heti munkaórák, a minimálbér és a nyugdíj összehangolása érdekében emelte volna fel a szavát.

Az egykori NDK állampártjából kinőtt Baloldali Párt vezetője pedig arra mutatott rá, hogy az európai eszmének aligha van jövője, ha a tagállamok lakói Európát a felemelt munkaidővel, az éhbérekkel és a tengődésre sem elegendő nyugdíjakkal azonosítják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×