Robert Fisk, az Independent legendás közel-keleti tudósítója azzal kezdi írását, hogy Bejrút központjában immár egy hatalmas új mecset magasodik a maronita keresztény székesegyház fölé. Mindkét épületből maximális hangerőn bömböltetik a templomi harangszót, illetve a müezzin hívó szavát.

A keresztények száma fogyatkozik. Libanonban valaha többségben voltak a keresztények, ám a másfél milliós közösség ma már talán csak a népesség 35 százalékát teszi ki. Az iraki keresztények az öbölháborúk óta vándorolnak el, 2004 után már csak félmillióan maradtak - annak ellenére, hogy a két háborúban a nyugati koalíció vezetője, az idősebb és ifjabb Bush elnök is többször tanúságot tett keresztény hitéről.

Egyiptomban a kopt keresztények már csak a lakosság kevesebb, mint tíz százalékát teszik ki. Jeruzsálemben 13 különböző keresztény felekezet és három patriarchátus működik, a Szent Sír templom felett épület kulcsait pedig évszázadok óta két muzulmán család őrzi - hogy megakadályozzák az örmény és az ortodox papok rendszeres húsvéti verekedéseit.

A keresztény elvándorlás volt a témája 14 felekezet múlt heti, római találkozójának a pápai szinóduson, de a nyugati média nem igen figyelt oda az eseményre - jegyzi meg Fisk. Fuad Tval jeruzsálemi latin pátriárka, aki a második arab a poszton, arra panaszkodott, hogy az izraeliek egyszerűen csak palesztinoknak tartják a keresztényeket, és ugyanúgy elnyomják őket, mint a muzulmánokat. A muzulmán fundamentalisták viszont a nyugathoz húzóknak tartják őket.

A kevés közel-keleti ország egyike, ahol védik a keresztényeket, Jordánia. Itt 350 ezer keresztény él - a lakosság mintegy hat százaléka.

A római szinódust Benedek pápa hívta össze tavalyi, szentföldi látogatása után, amikor megtapasztalta a keresztények bajait. Azonban ő is csak annyit mondott, hogy a keresztényeknek a saját nemzetükben való méltósággal való élete alapvető emberi jog és nem bírálta a régió kormányait.

Egyes felekezetek a közel-keleti konfliktust és Izraelt teszik felelősség a keresztények bajai miatt, Fisk viszont egy név nélkül nyilatkozó keresztény vezetőt idéz, aki azt mondta: "nem kéne úgy tenni, mintha nem lenne baj a muzulmánokkal, mert ez nem igaz. A probléma okát nemcsak a fundamentalisták jelentik, hanem az országok alkotmányai. Libanonon kívül minden más régióbeli államban másodrangú állampolgárok a keresztények".