Csütörtökön a szakszervezetek arról döntöttek, hogy egy hét múlva, október 28-án, majd a rákövetkező szombaton, november 6-án újabb országos tiltakozást tartanak a nyugdíjreform ellen. A felhívást két érdekképviseleti szervezet nem írta alá.

A kormány ezzel csaknem egy időben úgynevezett "blokkolt szavazást" kért a Szenátustól, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatárt is felemelő törvényről gyorsított formában döntenek a honatyák, oly módon, hogy figyelmen kívül hagyják azt a több mint 250 módosító javaslatot, melyet még meg kellett volna tárgyalniuk.

A gimnazisták csütörtökön egyébként országosnak mondott tüntetést tartottak, de azon az iskolák mindössze hét százaléka vett részt, és bár a tinik a staféta átvételére buzdították az egyetemistákat, ez utóbbiaknál is kifejezetten gyenge a mozgósítás: a hatóságok szerint a 83 egyetem közül maximum tizenkettőben volt valamilyen demonstráció.

Bár közel háromezer benzinkút ellátása továbbra is akadozik, az üzemanyaghelyzet lassan rendeződni látszik, a kormányt helyi szinten képviselő prefektusok ugyanis rendre rekvirálják a tüntetők által elzárt üzemanyagraktárakat, ami azt jelenti, hogy az ilyen létesítményeket többé nem lehet büntetlenül blokkolni. A legradikálisabb szakszervezeti vezetők ezeket az intézkedéseket a sztrájkjog megsértésének tartják.

A tiltakozók mindenesetre további akciókkal fenyegetőznek, az építőipar képviselői pedig immár azt mondják, hogy mintegy 15 ezer dolgozójuknak ideiglenesen megszűnik a munkája, ha a gazdaság blokádja folytatódik. Nicolas Sarkozy csütörtökön a legnagyobb határozottságot ígérte azokkal szemben, akik a tüntetések alatt törtek-zúztak, megismételve ugyanakkor, hogy a nyugdíjreformra szükség van.

Az államfő és kormánya egyébként napok óta azt hangoztatja, hogy az üzemanyagraktárakat lezáró "szűk kisebbségnek" nincs joga túszul ejteni egy ország gazdaságát. Elemzők szerint a hatalom arra játszik, hogy az elhúzódó, rengeteg napi kellemetlenséggel járó nyílt konfliktus végül elfordítja az emberek többségét a szakszervezetektől.