Az éjszaka is folytatódott a lövöldözés, és újabb épületeket gyújtottak fel a közép-ázsiai Kirgizisztán déli vidékein. Vasárnap a többségi kirgizek ünneplő tömegei foglalták el az ország második legnagyobb városát, Ost miközben az életükért rettegő üzbég kisebbség tagjai barikádok mögé bújtak kerületeikben. Korábban randalírozók több épületet felgyújtottak a 250 ezres városban, és fosztogatni kezdték az üzleteket.

A kormánycsapatok parancsot kaptak a randalírozók agyonlövésére, de még így is több mint 100 ember halt meg az erőszakban és több mint 1500-an megsebesültek. Tudósítók szerint a rendőrök nem mertek összetűzésbe keveredni a lázongókkal. A menekültek egy csoportja pedig egyenesen azt állítja, hogy a rendfenntartó erők is részt vettek az üzbég polgári lakosok legyilkolásában.

Az Ostól 70 kilométerre fekvő Dzsalalabadban a bandák utcáról-utcáról járva, módszeresen gyújtották fel az üzbég házakat, üzleteket és kávézókat. Egy katonai egységtől még fegyvereket is raboltak és rendőrőrsöket támadtak meg. Egy szomszédos faluban pedig 30 üzbég lakost mészároltak le.

Az üzbégek egy főútvonalon fogságba ejtették kirgiz férfiak 100 fős csoportját és az egyik faluban megöltek egy rendőrkapitányt. Az áldozatok között van egy pakisztáni diák, több társát fegyveres bandák rabolták el.

Az ország déli részén nagyobb számban élő üzbégek általában vagyonosabbak, mint a többségi nemzet tagjai, és egy részük támogatta az áprilisban megbuktatott Bakijev elnököt. A fehéroroszországi emigrációba menekült ex-elnök tagadta, hogy, ő és környezete robbantották volna ki az erőszakhoz vezető zavargásokat.

Az üzbégek és a kirgizek is szunnita muzulmánok. A lakosság 15 százalékát kitevő üzbégek a Fergana-völgyben élnek, amelyet Joszif Sztálin szovjet diktátor egy tollvonással három közép-ázsiai ország között osztott fel és annak egy része a szomszédos Kirgizisztánhoz került.

Az eseményekre azért is figyel oda fokozottan a külvilág, mert Oroszországnak és az Egyesült Államoknak is katonai bázisa van az országban - utóbbi a manaszi légi támaszpontról támogatja az afganisztáni missziót. A térségben Kína is növelni próbálja befolyását. Bár az ideiglenes kormány katonai segítséget kért Moszkvától, az oroszok eddig nem voltak hajlandók beavatkozni, habár küldtek egy zászlóaljat saját légi bázisuk védelmére. A déli járásokban hétfőn szükségállapotot hirdettek, de a hatóságok attól félnek, hogy káosz uralkodik el a vidéken.