A csillagászatot népszerűsítő, és az esetleges távoli intelligens élet lehetőségét elfogadó Carl Sagan éveket töltött azzal, hogy tagadja a Földet meglátogató ufók létezését. A Kozmosz című tévésorozatáról ismert, és 1996-ban elhunyt tudós azonban nem volt vérbeli szkeptikus: ő írta például a Kapcsolat című könyvet, amiből halála után egy évvel film is készült. Azt azonban hangoztatta: az idegenek létezését tudományos módon kell bizonyítani.

Most az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA tudósai és más kutatók azt mondják, hogy az emberiség négy-öt éven belül felfedezhet az életre alkalmas bolygókat - és esetleg mi lehetünk mások számára az idegen látogatók.

Az Amerikai Asztronómiai Társaság éves konferenciáján, a héten több felszólaló is elismételte: a felrobbanó csillagok, fekete lyukak és egymással ütköző galaxisok ellenére, sok a Földhöz hasonló "csendes bolygó" lehet, ahol kialakulhat vagy kialakulhatott az élet.

Ezeket exobolygónak nevezik, és a NASA új, Kepler-teleszkópja és az új kutatási eredmények miatt sok kutató történelmi pillanatról beszél, amikor az emberiség végre választ kaphat egyik kérdésére: egyedül vagyunk-e? Simon Worden, a NASA vezető csillagásza azt mondta: "ha fogadó típus lennék - és az vagyok -, akkor arra tippelnék, hogy nem vagyunk egyedül". Az AP megjegyezte, hogy még a katolikus egyház is rendezett egy tudományos konferenciát tavaly novemberben a földönkívüli élet lehetőségéről.

Simon Worden központja felel a Kepler-teleszkóp üzemeltetéséért - ennek az eszköznek kizárólagos feladata a bolygók feltérképezése. A Kepler egyszerre 100 ezer csillag fényét figyeli - ha a fény tompul, az egy áthaladó bolygó nyoma lehet. A tudósok elmondják, most már havonta találnak egy-két olyan bolygót, amely nincs túl közel és nincs túl messze a napjához, felülete sziklás, és így alkalmas lehet az élet kialakulására.

Arra azonban, hogy ezeket mi, jelenleg élő emberek saját szemünkkel láthassuk, csak matematikai esély van: a bolygók néhány száz, sőt, néhány ezer fényévre vannak a Földtől.