Ha a férjemnek joga van puskát tartani a házban, akkor nekem jogom van kötélen szárítani a mosott ruhát - hangoztatja Carin Froelich pennsylvaniai lakos. Õ csak egyike annak az egyre több amerikainak, aki lázadozik az ellen, hogy megtiltják neki a szabad ég alatt ruhaszárítást.

Froerichet még saját önkormányzatának egyik képviselője is felhívta, hogy lebeszélje az akasztásról - mármint a ruha akasztásról. A szomszédok pedig névtelen üzeneteket küldtek, hogy nem kíváncsiak a család alsóneműjére.

Aki már látott a külvárosi idillben játszódó amerikai filmet, vagy a Született feleségek című sorozatot, az észrevehette, hogy ezeken a szépen rendezett utcákon nem szokás kiakasztani a száradni való ruhát. Az amerikai lakosság 20 százaléka, azaz 60 millió ember otthonát igazgató lakóközösségek fele szabályzatában tiltja a kültéri ruhaszárítást - jegyzi meg az AP. Mivel azonban a tengerentúlon is egyre többet beszélnek a klímaváltozásról és az energiatakarékosságról, az "akasztók" és a "szárítók" felbátorodtak.

Ezeknek a lakosoknak még érdek-képviseleti szervezetük is van, amely szerint az emberek pénzt takaríthatnak meg és csökkenthetik az üvegházi gázok emisszióját. A Project Laundry List - Mosott Ruha Projekt Lista - szerint az amerikai áramfogyasztás hat százalékáért az eddig természetesnek tartott szárítógépek felelnek.

Florida, Utah, Maine,Vermont, Colorado és Hawaii államok törvényben korlátozták a lakószövetkezetek jogát arra, hogy tilthassák a ruhaakasztást. További öt állam törvényhozása tűzheti napirendjére, hogy megvédi-e a polgárok jogát arra, hogy a szabad ég alatt száríthassák a ruháikat.

Pennsylvaniában viszont egy férfit 100 dollárra bírságoltak, mert a közösségi szabályokat megszegve a szárítókötélre akasztotta a ruhát.