Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.32
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Három kínai ûrhajóssal a fedélzetén felbocsátják a Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával összekapcsolt Sencsou-20 kínai ûrhajót az északnyugat-kínai Kanszu tartományban, a Gobi-sivatagban fekvõ Csiucsüani Mûholdindító Központból 2025. április 24-én. Az asztronauták a Föld körül keringõ kínai ûrállomásra utaznak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrés Martínez Casares

Robotűrhajót küldött fel Kína

Az űrhajót egy Hosszú Menetelés-2F típusú hordozórakétával indították el az északnyugat-kínai Csiucsüan bázisról. Tíz perccel indulás után levált a rakétáról, Föld körüli pályára állt, és automatikusan elvégezte a szükséges pályakorrekciókat, hogy később ki tudjon kötni a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomáson.

Kína sikeresen elindította kedd hajnalban a Sencsou-22 űrhajót, amely személyzet nélkül ellátmányt visz az ország saját űrállomására, és vészhelyzeti visszatérő eszközül szolgál majd a most ott dolgozó űrhajósok számára - jelentette be az ország űrkutatási ügynöksége (CMSA).

Az űrhajót egy Hosszú Menetelés-2F típusú hordozórakétával indították el az északnyugat-kínai Csiucsüan bázisról. Tíz perccel indulás után levált a rakétáról, Föld körüli pályára állt, és automatikusan elvégezte a szükséges pályakorrekciókat, hogy később ki tudjon kötni a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomáson, amelyen már több mint fél éve ott tartózkodik a Sencsou-20 űrhajó.

A Sencsou-22 friss zöldséget és gyümölcsöt, egyéb élelmiszert, gyógyszereket, műszaki eszközöket és az űrállomás folyamatos működéséhez szükséges pótalkatrészeket visz az űrhajósoknak. Mivel a Sencsou-20 egyik ablaka megrepedt űrszeméttel való ütközés hatására, a most oda szállítandó műszaki eszközök között van egy olyan berendezés, amellyel az űrhajósok meg tudják vizsgálni a repedést, később pedig ki tudják javítani. A Sencsou-20-at ezután kézi irányítással hozza vissza a Földre a CMSA.

A Sencsou-20 ablakának repedése miatt a legénység - Csen Tung, Csen Csung-zsuj és Vang Csie -, amely fél évet töltött az űrállomáson, csak kilenc napos késéssel tudott visszatérni a Földre azzal az űrhajóval - a Sencsou-21-gyel - amely a váltást vitte oda.

A Sencsou-22 űrállomásra küldése sürgető volt, mert a Sencsou-20 meghibásodása miatt nem állt készenlétben az űrállomáson vészhelyzeti visszatérő jármű, és a Sencsou-21-gyel odautazó, új háromfős legénység -Csang Lu ezredes parancsnok, Vu Fej repülési mérnök és Csang Hung-csang misszióspecialista - szükség esetén nem tudott volna visszatérni a Földre.

Kína az utóbbi évtizedekben jelentős összegeket költött önálló űrprogramjára, miután az Egyesült Államok biztonsági aggályokra hivatkozva kizárta a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programból. Az ázsiai ország 2003-ban küldte fel első űrhajósát a Tienkungra, és azt tervezi, hogy 2030-ig embert küld a Holdra.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×