Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Több különböző mobiltelefon hátlapja és kameraszigete.
Nyitókép: Unsplash

Még idén érdemes mobilt vagy tabletet venni, itt az oka, hogy miért

Az egész világpiacon jövőre durva drágulás jöhet. Lu Weibing, a Xiaomi elnöke szerint az áraik „jelentős mértékben” emelkedhetnek 2026-ban – és nem ők lesznek az egyetlenek, akik emelnek, mert a drágulásnak iparági okai vannak.

A drágulást az elmúlt negyedéves eredmények bemutatásáról szóló konferencián a memóriachipek áremelkedésével indokolták – írja a 24.hu a Techradar cikke alapján.

A memóriachipek iránt óriási a kereslet, mivel a mesterséges intelligenciát működtető szerverekben használják ezeket, a túlkereslet miatt azonban az árak az egekbe szöktek, és ez a telefonokban használt memória árát is befolyásolhatja.

A szakértők szerint elég valószínű, hogy nemcsak a Xiaomi fog ezzel szembesülni, és hamarosan más gyártók is áremelést lesznek kénytelenek eszközölni. Így tehát a Samsung Galaxy S26-sorozat és az iPhone 18-termékcsalád darabjai is jelentősen többe kerülhetnek majd, mint a 2025-ös felhozataléi.

Mint az sg.hu írja, a mesterséges intelligencia adatközpontok építési lázától fűtött, egyre súlyosbodó globális memóriachip-hiány új szakaszba lépett: a Samsung Electronics novemberben akár 60 százalékkal is megemelte bizonyos DDR5 memóriamodulok árát, jócskán felülírva a piaci várakozásokat. Az árak emelkedése közvetlenül hat az okostelefonok, laptopok és asztali számítógépek árára.

Az áremelkedés nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy a Samsung 32 GB-os DDR5 moduljai szeptemberben még 149 dollárba kerültek, novemberre azonban 239 dollárra drágultak. A 16 GB-os modulok ára 50 százalékkal nőtt, 135 dollárra, a 128 GB-os nagy kapacitású modulok pedig már 1194 dollárba kerülnek. A 64 és 96 GB-os kivitelek ára legalább 30 százalékkal ugrott meg - közölte Tobey Gonnerman, a Fusion Worldwide félvezető-disztribútor cég elnöke.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×